Kritika 24# - Véletlenek vígjátéka

Sziasztok!

Megérkeztem egy újabb kritikával, haladok, hogy mások számára is elérhető legyek a limitben. Ezúttal Doo-chan egyik blogjáról, a Véletlenek vígjátékáról hoztam el nektek legújabb bejegyzésemet. 

Kinézet: Kezdeném rögtön a fejléccel: szerintem túl nagy - legalábbis ez az első megállapításom. Szélesebb és magasabb is a kelleténél, s ahhoz képest teljesen üres a háttér. Mármint, alapvetően szép, de sokkal több textúrát és képet kellene rátenni, például épületekről, tájakról, akármiről, ami kicsit is kapcsolódik magához a sztorihoz. A két szereplő elhelyezése alapvetően nem lenne rossz, de a képek szélei nagyon halványak, bele vannak mosódva a háttérbe. A szöveg ráadásul belelóg a karakterekbe, és noha színben passzol a bloghoz, stílusban és méretben nem. Ennél kisebb betűméretet használj, és valami olyat, ami jobban olvasható. Az elhelyezésére pedig jobban kellene ügyelni, mert gyakorlatilag így mindent kitakar és a karakterek helyett inkább erre összpontosul az olvasó figyelme.

A háttér mozaikossága és túl sötét színe nem tetszik. Inkább valami egyszínű, halványabb árnyalatot tudnék elképzelni a helyére - az ugyanis némileg igényesebb megoldás lenne. A bejegyzések háttere átlátszó, ezáltal a lilás-feketés mozaik azon keresztül is jól látható. Ez nem tetszik, nagyon nem. Ha tanácsolhatok valamit, ne tedd ilyen átlátszóvá, mert rontja az összképet.

A betűk színe kicsit össze-vissza számomra. Hol rózsaszín, hol lila, hol a kettő között van. Szerintem kicsit tedd egységesebbé - és ha már itt tartunk, szeretném javasolni a betűszín mattabbá tételét. Szerintem kicsit sötétíthetnél rajta, mert borzasztóan virít a lila a fekete hátteren, és egy idő után olvasás közben érzem, hogy kifolyik a szemem. 

A modulok száma szerintem megfelelő. Tetszik, hogy nem szokás szerint oldalt, hanem a fejléc alatt helyezkednek el. A szereplőknél viszont ismét van valami, amibe bele tudnék kötni: jobban mutatna a kinézet, ha a képeket is vagy balra igazítanád, vagy a neveket és az alattuk található szöveget helyeznéd el középre, hogy egységesebbnek tűnjön, mert így olyan hatást kelt, mintha csak össze lenne csapva. A fejezeteket szépen sorban, egymás alá helyezted el. Ezzel nincs semmi gond - noha a dőlt betűstílus szerintem felesleges. 

A fülszövegről: meglehetősen rövid, de egyébként jó. Nagy vonalakban leírja azt, amit várhatunk majd a történettől, és a vége is egészen figyelemfelkeltőre sikeredett. Én a helyedben pár mondatot még hozzá toldanék, de alapjába véve nem sikerült rosszul - noha a dőlt betűtípust itt is feleslegesnek tartom.

Az információknál többet is beleírhattál volna a műfajon, a nyitáson, és ezeken kívül - példának okáért, hogy ki készítette a designt, a fejlécet, a könyvborítót, s a többi. Megjegyzem, ez utóbbi nagyon szépre sikeredett, színvilágban és stílusban is passzol a blog történetéhez és hangulatához.

A chat nekem már túl rózsaszín, bár alapvetően nincsen vele gond, csak túlságosan kirí az oldalról. Ehhez kapcsolódóan szeretném javasolni, hogy vagy használj hozzá kevésbé élénk színeket, vagy a blog többi részletét igazítsd hozzá, hogy árnyalatát tekintve megegyezzenek - bár én az előbbit javaslom, azaz a chaten való változtatást.

A többi modullal nincsen gond, szabályosak az elrendezések. Összességében tehát van néhány kisebb-nagyobb hiba a külsőt illetően, de ha javítasz rajtuk, máris szimpatikusabb kinézetet varázsolhatsz a blogodnak.

2/5

Történet: Az alapsztori nem lenne rossz magában: van egy lány, aki találkozik egy számára ellenszenves fiúval, akiről aztán kiderül később, hogy az apja kavar az édesanyjával, azaz összeköltöznek, és el kell őt viselnie, mint mostoha testvér. Nem hangzik rosszul, tekintve, hogy rengeteg fordulatot és izgalmat lehet belecsempészni egy ilyen sztoriba, amivel fokozni lehet az olvasó kíváncsiságát. 

Ellenben te túlságosan gyorsan vezeted az eseményeket, ráadásul kiszámíthatóan írsz. Mindig tudni/sejteni lehet, mi fog következni, és mire feleszmélnénk, hogy igazunk lesz, már rég túl vagy a történteken. Nagyon kapkodsz! Próbáld meg sokkal lassabban végigvezetni az egyes szálakat, hogy legyen értelme végigizgulni a fejezeteket. 

A másik, amivel problémám akadt, az írásmódod: konkrétan nincsenek összetett mondataid, mindent két-három szóval zársz le. Ez így nem kerek! De ezt kifejtem a későbbiekben...

Tehát, a fülszöveget elolvasva éreztem némi reményt arra, hogy a történet is jól lesz megfogalmazva, ügyesen lesz végigvezetve, de picit csalódnom kellett. Nem követsz el olyan orbitálisan nagy hibákat, mint a kezdő bloggerek többsége, de van mit fejlődnöd - kinek nem, hozzáteszem? Éppen ezért szeretnélek tanácsokkal ellátni, hogy valamennyire segíthessem a munkádat.
Először is, véleményem szerint, mint már említettem, vissza kéne venned a tempóból, és lassabban végigvezetned a szálakat, hogy követni lehessen őket, mert jelenlegi állapotában olyan, mintha össze akartad volna csapni a sztorit, csak hogy mielőbb végezz vele. Az írás nem kín szenvedés, és nem is kötelező csinálni. De ha már az ember mindenképpen akarja, akkor próbáljon mindig a legjobbra törekedni! Aztán, mivel a történet maga alapvetően nem rossz, sok fordulatot lehetne belecsempészni, ám úgy érzem, te nem igazán élsz ennek eszközével, pedig sokkal többen érdeklődnének a történet iránt, ha nem tennéd sablonossá és kiismerhetővé. 

A másik dolog pedig, amivel nem vagyok megelégedve, az az, hogy sokszor gyakorlatilag lényegtelen dolgokról írsz, lásd: a főszereplő lány elmegy fogat mosni, lemegy a konyhába, elővesz egy kiskanalat, kiveszi a joghurtot a hűtőből, megeszi, aztán kidobja a kukába, és visszamegy a szobába, ahol bekapcsolja a gépet. Ezen felesleges dolgok ecsetelésével elpazarolsz egy bekezdésnyi helyet a szövegedben! Sokkal jobban le lehetne egyszerűsíteni ezeket, ha már mindenképpen bele akarod írni, például: fogmosás előtt még evett egy joghurtot, aztán bekapcsolta a gépet a szobájában. Látod, mennyivel egyszerűbb, és mégis sokkal kevesebb helyet foglal?

Összességében tehát, jó alapsztorit választottál, de én sokkal jobban, lassabban fejteném ki az eseményeket benne, és figyelnék arra is, hogy ne legyen kiszámítható.

2/5

Szereplők: A főszereplő lány, Alexis alapvetően egy szimpatikus, szerethető karakter. Azt meg kell jegyezni, hogy nagyon életrevaló és talpraesett lány, de emellett kicsit magának való, nem igazán szeret a társaság középpontjában lenni. A személyisége nagyon jól ki van dolgozva, amihez gratulálni tudok. Sok információt tudunk meg a családi hátteréről, a múltjáról és a hobbijairól is, ami szükséges, elvégre ő a főszereplő, ismernünk kell ahhoz, hogy véleményt alkothassunk róla. A külsejére ezzel szemben nem fektettél valami sok hangsúlyt, és rendben van, hogy van róla kép a Szereplőgárdában, de attól függetlenül a kinézetének leírását sem szabad elhanyagolni. 

Ethan, aki később a lány mostohatestvére lesz, egy nagyon rejtélyes karakter: ugyan tudjuk róla, mik a hobbijai, milyen a családi háttere, de jellemvonásait és külsejét tekintve alig ismerjük. Látszik rajta, hogy tisztában van vonzerejével, de jobban megismerve láthatjuk, hogy Alexis a szívéhez nőtt, szereti őt és védelmezi, amitől csak tudja. A külseje a lánynál sokkal jobban ki van dolgozva, ami meglehetősen tetszik: hasonlóan kéne eljárnod a többi szereplővel is a továbbiakban. 

A többi szereplőt sajnos nem ismerjük annyira, hogy hosszabb véleményt tudjak róluk írni. Ahhoz képest, hogy Sydney és Elena is Alexis legjobb barátnői, jóformán semmit nem tudunk róluk, de tényleg. Az égvilágon semmit. Egyikük szeret sminkelni, a másikkal pedig régen osztálytársak voltak. Ez nem valami sok infó... ha mellékszereplők, akkor is jobban ki kellene őket dolgoznod, hogy legyen elképzelésünk róluk úgy egyáltalán. Dave ugyanez, neki konkrétan csak a nevét ismerjük, és lényegében egy távoli idegen számunkra. A tanácsom: fektess több hangsúlyt rájuk is! Ugyanúgy fontos ismernünk őket, mint a két főszereplőt.

Összegezve tehát, Alexis külsejét jobban ismertetned kéne az olvasókkal, Ethannek pedig a személyiségét lehetne jobban kidolgozni. A többi karakterre pedig, őszintén szólva, mindkettő bőven ráfér.

(Egy dolog amit nem értek úgy átlagban az iskolába járókról: miért van az, hogy mindenki majdnem szín ötös tanuló? Ráadásul úgy is, hogy ellógja szinte az egész évet (lásd, Ethan)? Nem tette valami magasra a lécet ez a suli...)

3/5

Fogalmazás, stílus: Mint már fentebb említettem, gyakorlatilag nincsenek összetett mondatok a szövegedben. Csak egy példa arra, nagyjából hogy írsz:
"Visszamentem a szobába. Az ablakhoz legközelebbi szekrényemhez léptem és kiszedtem belőle egy sötétkék rövid gatyát és egy fehér toppot. Gyorsan magamra kaptam és a konyhán átmenve beléptem az étkezőbe. Már mindhárman az asztalnál ültek. Ethan pont az én helyemre ült le."

Ezt sokkal jobban lehetne tagolni, lásd:

"Visszamentem a szobámba, és az ablak mellett álló szekrényemből kivettem egy sötétkék rövid gatyát, meg egy fehér toppot, melyet gyorsan magamra kaptam, így léptem be (a konyhán át) az ebédlőbe. A többiek már mind az asztalnál ültek, s Ethannek éppen sikerült elfoglalnia az én helyemet."

Látod a különbséget? Tartalmilag nagyjából ugyanolyan hosszúságúak, de az, amit én írtam, összetettebb, mert nem rakok minden tagmondat után pontot. Nyugodtan vond össze a mondatokat, játssz velük, azért vannak, hogy szépen, hosszan kifejthesd az eseményeket.

Egyéb problémák: gyakran találkozom elgépelési és helyesírási hibákkal is, amelyek többszöri átolvasással, vagy egy béta felfogadásával orvosolhatóak. A másik, ami még szemet szúrt, a sokszori szóismétlés. Ebbe általában mindenki belefut, de ilyenkor mindig az internetes szinonima szótár használatát javaslom, ami tényleg óriási segítséget tud nyújtani. Használd hát te is! A későbbiekben így észre sem veszed, de sokat fogsz fejlődni, gazdagabbá válik a szókincsed. Nekem elhiheted.

Összességében tehát, láttam már rosszabb sztorit is ennél, de mivel még az elején vagy, nagy esélyed van a javulásra: fogadd meg a tanácsaimat, ha akarsz, kérj segítséget bátran másoktól is, és virágoztasd fel a blogodat!

2/5

Összesen: 9/20

Sok sikert kívánok a továbbiakban: