Sziasztok!
Ez az első kritikám ezen a blogon,
vágjunk is bele!
Cím: Half A Heart
Író: Brooke Oakins
Típusa: One Direction
(Louis Tomlinson) fanfiction, ifjúsági, romantikus
Design:
Számomra kellemes, szemmegnyugtató ez a szolid,
kék-fehér design, mindazonáltal a betűtípus színe annyira nem nyerte el a
tetszésemet. Olvasás közben nem egyszer félre kellett néznem, mert bántotta a
szememet a túl erős kontraszt. Egy idő után nem bírtam, és kimásoltam Wordbe,
ott olvastam el. Egyébként a design nekem tetszik összességében, igényes, bár
furcsa, hogy így jobb oldalra van húzva a blog. Nem mindennapi, de meg lehet
szokni. A fejléc szép munka, harmonikus, de az én ízlésemnek kissé zsúfolt. Az
a tükör pedig nem illik oda, ráadásul pixeles. Kevesebb szereplővel és a tükör nélkül
szerintem ízlésesebb lenne. Továbbá én tettem volna a fejlécre valami jellegzetesebbet
is a szereplőkön kívül, például egy hangszert a háttérbe, ha már zenészekről
szól többek között. Külön hálás vagyok annak, hogy a zenelejátszó nem szólal
meg azonnal, ahogy a gyanútlan delikvens belép a honlapra, mert sokszor kaptam
kisebbfajta szívrohamot, amikor megnyitottam pár olyan blogot, ahol viszont
igen. Bár szerintem teljesen felesleges a lejátszó, ráadásul nem mutat túl
esztétikusan, főleg, mert nem illeszkedik a blog színvilágához. Ha mindenképp
hagyni szeretnéd, én a helyedben inkább a kék vagy a fehér valamely árnyalatát
választanám.
A Szereplők menüpontban képeket és rövid
ismertetőt találunk a szereplőkről. Bár bevallom, kissé különösnek találtam,
hogy pont ezeket a dolgokat emeled ki róluk, mint például a „Kedvenc étel” és a
„Kedvenc dal”. Bár az utóbbi nem rossz ötlet, hiszen a szereplők kedvenc dalai
sokat elmondanak a személyiségükről, mentalitásukról. Viszont a „Kedvenc étel”
nem értem, miért olyan lényeges, de persze lehet, hogy lesz ennek később fontos
szerepe. De én inkább a hobbit említettem volna meg a többi mellett ennél a modulnál.
Esetleg valami rájuk jellemző idézet vagy sima személyleírás. A rendezett képek
a karakterekről viszont telitalálat, nagyon igényes hatást kelt. Látszik, hogy
minden apróságra odafigyelsz.
Amire kitérek még a design kapcsán, az a
blog szélessége. Szerintem lehetne kicsit szélesebb, így nagyon keskeny,
majdnem annyira, mint a bal oldali sáv.
Azt hiszem, mindent elmondtam, ami
eszembe jutott, ugorjunk is tovább!
Történet:
Bevallom, kissé szkeptikusan kezdtem
neki a blog elolvasásának, mert nem igazán vagyok képben a One Direction munkásságával,
és nem tartoznak a kedvenc bandáim közé.
A helyszínválasztás - London - kissé
sablonos, rengeteg történet játszódik itt. Bár engem nem zavar, inkább az a
lényeges, ki hogyan mutatja be. A városról magáról nem tudtunk meg sok mindent,
annál többet a szereplőkről, akikre ki fogok térni bővebben.
Adott a helyzet: Norina és Marion
kiskoruk óta legjobb barátok, és közösen élnek egy albérletben. Norina képviseli
a „A British Music Festivalon” az évfolyamot, az első fejezetben éppen oda
tartanak és meg is érkeznek a helyszínre. Eddig ennyi történt az első részben, így
sok mindent nem tudok elmondani róla. Véleményem szerint bármit ki lehet ebből
hozni. Gyanítom, hogy összeismerkednek a One Direction tagjaival, és onnantól
kezdenek bonyolódni az események. Szerintem írhattál volna bővebben a „A
British Music Festivalról”, mert nem mindenkinek (pl. nekem) alap, hogy tudja,
mi is ez pontosan. Nem kell sokat írni róla, csak pár mondatban összefoglalni a
lényegét.
Az külön tetszik, hogy a szereplőink zenét
tanulnak az egyetemen, tehát ez nem egy gimis blog. Mivel jómagam is
egyetemista vagyok, értékelem, hogyha egy történet szereplői is egyetemisták.
Hát még ha zenészek!
Sajnálom, hogy nem tudtam bővebben írni
erről a pontról, de mindössze ezerötszáz szó az első fejezet, és nem történt
(még) benne semmi érdemleges. Ez, az első rész inkább arra szolgált, hogy
felvázolja a cselekményt és a szereplőket. Jó is így.
Szereplők:
Két szereplőt ismerhettünk meg bővebben:
Norinát és Mariont. Ahogy említettem, legjobb barátok, és noha a személyiségük
nem teljesen egyezik, jól kijönnek egymással. Különösen tetszett az ellentétek
felsorolása, ahogyan leírtad, mikben különböznek egymástól. A szereplőket
főképp példákon keresztül mutattad be, ez jó módszer, mert így jobban lehet
árnyalni a jellemüket. Ami pedig különösen tetszett, az az, ahogyan Norina a
szereplőkről gondolkodik - egyáltalán - gondolkodik! Elmélkedik róluk, elemzi a
személyiségüket, és ily módon te, az író közelebb hozod hozzánk őket. Azonban! Ez
még csak váz. Ne csak leírd az olvasó szájába rágva, hogy például: „Makacs,
mint az öszvér”, ez így semmitmondó és szubjektív. Ne leírd, ki milyen, mert ez
gyakran vihet tévutakra, hisz mindenki számára mást jelent jelen esetben a makacsság.
Ehelyett mutasd be! Ne dörgölj mindent az olvasók orra alá, hagyd, hogy ők
jöjjenek rá arra, hogy milyenek a szereplők, hagyd, hogy ők ítéljék meg őket a
viselkedésük, szavaik és a tetteik alapján. Adj nekik teret, engedd őket kibontakozni.
Gondolj csak bele, te se úgy mész oda az emberekhez, hogy „Xy vagyok, kedves,
aranyos, okos”.
Ezt ne vedd olyan komolyan, inkább
általánosságban írtam, mivel E/1-ben írod a történetet, és így Norinának már
megvan a kialakult képe Marionról. Tehát reális is, hogy így gondolkodik róla,
csak a későbbiek folyamán inkább ne leírásban árnyald a karaktereket, hanem tettekben,
párbeszédekben és belső gondolatokon keresztül, közvetve. Egyébként ez a „ne
leírd, hanem mutasd be”-elv nem csak a szereplőkre vonatkozik, hanem a
cselekményre is. Úgy írj, hogy az olvasó ott érezze magát a dolgok sűrűjében,
és el tudja maga elé képzelni, illetve át tudja élni a dolgokat.
Kivitelezés/stílus:
E/1-ben, ráadásul jelen időben írsz, ami
nálam a mumus, kérlek, ne haragudj meg érte. Sohasem szerettem az ily módon írt
történeteket, de valahogy mégis elvonatkoztattam ettől olvasás közben. Ami nem
kis szó nálam! Ez azt jelzi, hogy bele tudtam feledkezni az olvasásba, habár
elég rövidke fejezet volt. Szerintem írhatnád hosszabbra is, nálam pl. minimum
a kétezer szó/fejezet. (Merengőn is ennyi, nem is engednek fel egy fejezetet
kétezer szó alatt). Még kicsit kiforratlan a kivitelezés, de látszik, hogy
törekedsz arra, hogy igényesen, szépen írj. Ez néha elcsúszik, kiesel az
ütemből és csapongóvá válsz. Egy kicsit ebből, egy kicsit abból. Mintha nem
tudnád, hova kapj hirtelen. Például itt: „(…)de erről majd később, mert
elkésünk.” - Ez nem csak emiatt hibás, hanem azért, mert nem jó módszer kifelé
narrálni. Ne így akard bemutatni a szereplőket, de ezt már írtam az imént.
Mindezek ellenére jó lesz ez, jó úton
haladsz, csak ráfér a csiszolás. A stílusod nekem egészen tetszik, jópofa,
könnyed, olvastatják magukat a sorok. Többé-kevésbé gördülékenyen írsz, bár
voltak mondatok, amik megakasztottak - ezeket kiemelem lejjebb. Én azt tudom tanácsolni,
hogy gyakorolj, bármilyen közhelyes tanács is, de ez az egésznek az alapja. Látszik
a lelkesedés, ez maradjon is így!
Helyesírás:
Van
pár hibád, amiket kigyűjtöttem neked, de ne riadj meg, ezek nem nagy hibák, és
könnyen javíthatóak.
Kezdjük
mindjárt a fülszöveggel, ahol máris egy hibát fedeztem fel: "világ
életében" - helyesen világéletében, mivel "a birtokszón a
birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel ("életében") és/vagy a
birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk
egymástól." - Ezen az oldalon tudod ellenőrizni, hogy egybe-avagy külön
kell írni a kérdéses szavakat: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/kulegy#
·
-A rohadt élet
be már! à - A rohadt életbe már! - Kötőjel/gondolatjel
(megjegyzem, gondolatjellel esztétikusabb lenne) után szóközt teszünk.
Következetesen így használod, szóköz nélkül, tehát a továbbiakat nem fogom jelezni,
mindenhol rosszul írtad. Az „élet be” egybe írandó, de bizonyára ez csak
félregépelés, mindenkivel megesik.
·
kezeimbe - kezembe
helyesen. Páros szervek "magányosak", tehát: páros szerveket (pl.
kéz, láb, szem, stb) egyes számba írunk. Ez nem szigorú szabály, tehát nem nagy
hiba, ha így írod, csak megemlítettem.
·
(…) és
rákönyököltök a billentyűkre - ezzel egy nagyon kellemetlen hangzást alkotva. à Nem jó így ez a mondat, nagyon
sántít a kötőjel utáni tagmondat. Nem magyaros, vagy hogy is mondjam.
Mindenképp javaslom az átírását.
·
A telefonom
rezegni kezd jelezvén
à A telefonom
rezegni kezd (vessző) jelezvén. A Word alá is húzta, hogy ide bizony egy vessző
kell.
·
hogy csak a
szolgáltató megemeli
à hogy a
szolgáltató megemeli. A „csak” szó felesleges.
·
havi díjat à havidíjat
·
Mondjuk most még
megtehetném, csak egy hét múlva drágulnak a hívásaim. à Ez a mondat nyelvtanilag helyes,
azért kötök bele mégis, mert a mentő/tűzoltó/rendőrség ingyenesen hívható.
·
Amelyre
hivatalos vagyok, amiért az egyik tanárom szervezi a suliból à az „amiértet” kicserélném „mertre”.
Így nincs értelme a mondatnak.
·
nem indulok,
elkésem.
- nem indulok el, elkésem.
·
az ajtón egy
fekete Vans cipőt à az ajtón (vessző)
egy fekete Vans cipőt
·
(…) cuccot,
például kottákat, fülest, kulcsot, telefontöltőt és egyéb nyalánkságokat, a
telefonomat a farzsebembe csúsztatom, és elindulunk à Túl hosszú így ez a mondat.
Javaslom, hogy a „nyalánkságokat” után tegyél pontot.
·
veszük - vesszük
·
Az a barátság
már kiskoruktól kedzdve tart à
Az „az” szó nem illik ide, személytelen, inkább tárgyakra mondjuk, és van is
egy félregépelés. Én így írnám: Barátságunk kiskorunk óta tart
·
kiállt fel à kiált
·
bele ne
rongyoljuk à inkább
ütközzünk, így szlenges
·
Szerencsére, ez
a ritkánál
- nem kell vessző
·
Persze,
Marionnal vannak vitáink, hiszen együtt lakunk, de ez teljesen normális, és
általában apró dolgokon. - hiányos a mondat vége. Értem, hogy el akarod
kerülni a szóismétlést, de úgy se jó, ha lecsapod a mondatot. Találj ki
szinonimát, például írhatnád, hogy apró dolgokon kapunk hajba.
·
Emlékszem,
lehettem vagy tízéves, amikor eldöntöttem, hogy dalszerzésből akarok megélni,
és ezzel együtt az is megfogalmazódott bennem, ha egyszer sikeres leszek és
lesz sok felesleges pénzem, akkor teljesítem szeretett apám álmát, hogy békésen
sütkérezhessen a néha elöbukó angliai napon nyugdíjas korában. à Ezt a mondatot tagold ketté, túl
hosszú, + kis elírás: előbukó. Vagy ha
nem tagolod ketté, akkor egyszerűsítsd le.
·
-Megnézhetem? -
kérdezni.
à kérdezi.
·
mit kezdeni a
megdöbbenésemmel.
à a
döbbenetemmel.
·
-Meglepődik, ha
azt mondom, hogy
à - Meglepődne. Meglepődni
dolgokon szoktak, nem pedig ily módon kérdést feltenni valakinek.
·
ami állítólag
jogosít arra, hogy itt legyek mint az egyetem delegáltja. - ami állítólag
arra jogosít, (szórendet megváltoztattam) hogy itt legyek (vessző) mint az
egyetem delegáltja.
·
mintha Nova Rockon à mintha a Nova Rockon. Kihagytad
a névelőt.
·
a
„mire” szó helyett „amirét” használj, amennyiben nem időhatározóként alkalmazod.
·
Egyik ilyen
éjjel jött be az apám, és ült le mellém az ágyra. à Rossz szórend. Így helyes: Egyik ilyen éjjel bejött az apám, és leült mellém
az ágyra.
·
Együtt
énekeltünk, mire mindig felvidultam, à
amitől, nem „mire”
·
Nézd milyen
ereje van! à Nézd (vessző) milyen
ereje van!
·
törökülésbe àtörökülésben
·
nagyon kortyolok à nagyot
·
hasonló korabeli
srác.
à hasonló korú
·
de ezt nem
hagyhatom. Leguggolok, és megkocogtatotom a vállát. à de nem hagyom annyiban a dolgot.
Leguggolok, és megkocogtatom (félreírtad ezt a szót) a vállát a göndör hajúnak.
(Ugye neki? Mert nem jelezted, kinek.)
Nos,
ennyi is lenne, mint láthatod, nem vészes hibák, csak mennyiségre soknak
tűnnek. Azt tanácsolom, hogy olvasd át a fejezeteket többször is, mielőtt
kiteszed őket, avagy keress egy bétát, aki segíteni tud neked ebben. Több szem
többet lát (micsoda közhely).
Ezzel
kritikám végére is értem, és remélem, nem bántottalak meg, segítő szándékkal
írtam. Remélem, hasznodra fognak válni a tanácsaim, és sok sikert kívánok a
továbbiakban!
Luna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése