Ma Pritty Pratty blogjával érkeztem ami A fantasztikus plébánia és egy elfeledett sérelem címet viseli.
Először is a kinézet:
Amikor először benézünk az oldalra szembetűnik, hogy nincs fejléc ami ebben az esetben nem is probléma mivel a design többi része eltereli erről a tekintetet. A zöld alapon pöttyös háttér és mellé a pipacs-piros szín olyan érzést váltott ki belőlem, mintha egy pipacs réten néznék végig.
A menüsorban tetszik, hogy nem oldalt helyezkedik el -,mint a többi blogon-, hanem felül a bejegyzések felett.
A 'Szereplők' menüpontnál engem személyesen zavar, hogy a karakter képek különböző méretűek, az idézeteknél, ha az olvasó előbb olvassa el, mint a történetet, akkor nem nagyon érti, hogy ezt ők mondják, róluk mondják vagy mi is igazából.
A 'Részek' menüpontnál 2 bejegyzéssel le vagy maradva, erre figyelj oda, de ilyenkor örülök, hogy van Archívum is.
A 'Ki kicsoda?' pont pedig igazán hasznos azok számára, akik nem annyira jártasak az egyházi megnevezésekben.
A trailer:
Sajnos nem tudtam megnézni, de ha sikerül akkor írok arról is.
A fülszöveg: Pontosan magába foglalja, amit egy fülszövegnek kell, van benne ismertetés, kérdések és a végére egy vicces megszólalás is.
A történet:
Soha életemben nem gondoltam, hogy egyszer ilyen témájú vagyis hátterű blogot fogok olvasni, de kellemesen csalódtam amikor belekezdtem, mert egyenesen imádtam olvasni.
Boró megbukik, majd matektanára munkát ajánl fel neki és azt a lány el is fogadja, majd a ministráns tábor közepén megkezdődik a bonyodalom, a 'szemezgetés' miatt. Ami nekem különösen tetszett, az Kati naplója így szinte két szálon fut a történet, de kíváncsi leszek arra is, hogy Boró mikor bukik le vagy egyáltalán lebukik-e.
E/3- ban írod a történetet, amit egyenesen imádok és közben a "szemszögöket is váltogatod".
Borónak az elején nem tetszett a 'nemtörődömsége' miszerint egy akadály miatt otthagyja a tanulmányait és feladja, de utána szorgalmasan gyakorol az orgonán, hogy eleget tegyen munkahelyi kötelességeinek. Azt tudjuk, hogy Norbiba szerelmes, de remélem lesz valami közte és Ádám között. Bogit és családját az elejétől fogva kedveltem, mert nagyon jól megformáztad őket, ahogy az összes többi karaktered is.
Néhol találtam benne elírásokat, de ez mindenkivel megesik viszont ezt a mondatot:
,,Akartam hinni, olyan jó lett volna, ha nem, és az arcába tudom kiáltani, hogy köcsög, de nem ment. " nem értem igazán, nincs jól megfogalmazva, ezt javítsd, mert lehet mások sem értik (vagy lehet csak én nem , de akkor velem van a baj).
Az íráshoz további sok sikert kívánok!
Puszi : Annabelle S.
Szia! :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen a kritikát! :)
Puszi: PP