Oldalak

Oldalak

2015. szept. 3.

Kritika 73# - Kék Holló

Sziasztok!
Sajnálatos módon az iskola megkezdődött, de emiatt nem kell keseregni, hiszen viszonylag hamar el fog telni. Ez azonban azt jelenti, hogy a szerkesztőségben nekünk is kevesebb időnk lesz a rendelésekkel foglalkozni, így szeretnénk a megértéseteket, illetve a türelmeteket kérni, amennyiben csak később készülünk el velük.
Most pedig áttérnék a bejegyzésem fő témájára, a legújabb kritikámra, melyet Ghost blogjáról, a Kék Hollóról írtam.


Kinézet: Hm, hol is kezdjem. Elég összetett a véleményem erről a designról, de haladok majd szépen, sorban, ahogyan szoktam, és megpróbálok minden részletet kielemezni rajta. 
Először is a fejléc: hogy őszinte legyek, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Eleve a textúrákkal van a legnagyobb gondom talán, hiszen a felhasznált képek széleit nem mosták el valami alaposan, elég éles az átütés az egyes rétegek között, és ez összecsapott munka hatását kelti. Emellett a színek sem túl előnyösek rajta, értsd úgy, nincs azonos árnyalatú átmenet rajtuk, mindegyik más tónust képvisel, ezért kicsit rendezetlen, s eléggé elütnek egymástól. A lány karaktere talán még "rosszabb", hiszen a testének körvonalai elég homályosak, látszik, hogy amatőr munkával bele lett mosva a háttérbe, s ez nem fest túlságosan igényesen. A pozitívum benne egyedül az, hogy élénk színe van - a kék nagyon feldobja -, aminek köszönhetően kitűnik az egyhangú, szürke tónusok közül. A feliratról annyit, hogy ugyan színekben tökéletesen passzol a fejléchez, ám a betűk stílusát tekintve úgy gondolom, nem illik oda. Valamiért úgy hiszem, nem megy annyira jól az összképhez, mint az várható lenne: biztosan találna a készítő sokkal jobban odaillő betűtípust, mint a jelenlegiek. 
Alapvetően a színvilágról: a fekete, szürke és kék árnyalatokkal nincs bajom, nekem tetszik, hogy csempésztél bele némi színt a sötét tónusokon kívül. Bár a bejegyzések hátterét nem mondanám harmonizálónak a blog többi részével, hiszen szerintem valamiféle kékesszürke árnyalata van -, mely számomra behatározhatatlan. Sokkal jobban mutatna mondjuk egy olyan sötétebb kék szín, amit a fejlécen szereplő lány is képvisel, noha ez már tényleg ízlés kérdése. 
Az oldalakról: először is leszögezném, hogy a rárakott effektek eléggé tetszenek, szerintem jól eltaláltad őket, hiszen pont olyan hangulatot adnak vissza, amelyet maga a blog témája is feldolgoz. A részek helyett én fejezeteket írnék, már csak a formalitás és a jobban hangzás kedvéért, de a lényeg, hogy egy helyre gyűjtötted őket, így könnyedén meg lehet találni azt, amelyiket éppen keresed. Nagyban megkönnyíted ezzel az olvasó munkáját, ráadásképpen egy szép képpel is díszíted az oldalt, hogy egyedibbé tedd. Amit viszont nem értek, hogy a prológusod miért nem szerepel a listán? Sokkal ésszerűbb lenne azt is az első fejezet elé linkelni, mintsem új, külön oldalt áldozni annak megírására. Így helyet spórolsz, és legalább mindenre egyszerűbben rá lehetne lelni. A szereplőknél tetszik, hogy mindenkiről van kint kép, ám az már kevésbé, hogy egyes portrék nagyon homályosan látszanak. Nem találtál jobb minőségű fotót a szereplőkről? Mert ezt így szörnyű nézni, alig körvonalazódik ki rajtuk valami használható... Amibe pedig még belekötnék, az, hogy szerintem jó pár szereplő képe felesleges a listában, például Sophie anyjáé, Mátéé és Dénesé (persze ha nem lesz később valami fontosabb szerepe a történetben). Ők elég kevésszer bukkannak fel, nem is tudni róluk valami sokat, tehát bölcsebb lenne, ha levennéd a képüket az oldalról, teret adva ezzel az olyan karakterekének, akik ténylegesen fontosabbak a sztori szempontjából. Ami azonban tetszik: az idézetek, melyeket a szereplők írnak magukról. Teljesen találó, és gyakorlatilag nagy mértékben jellemzi is őket. A cseréid és a díjaid rendben vannak, ezeket az oldalakat szépen, igényesen vezeted, nem lehet beléjük kötni.
További modulok: kezdeném először a fülszöveggel, melynek első két szavát már nem értem. Azaz, világos, hogy Szilágyi Sophie a főszereplő lány, na de kérem szépen, ha ez egy magyar sztori, magyar szereplőkkel, s ráadásképpen Magyarországon is játszódik, miért van éppen neki angol neve? Komolyan, ezt eddig nem sikerült felfognom. Mindegy, a kreativitásodra hivatkozom. Ugorjunk tovább! Az első bekezdésben sok szóismétlést találtam, főképpen ezekkel a szavakkal voltak gondjaid: elszökik, illetve elől. Mindenképpen próbáld meg átfogalmazni úgy, hogy gördülékenyebben lehessen olvasni, mert ha már a fülszövegnél talál az ember kivetnivalót, nem biztos, hogy belevág a fejezeteid elolvasásába is. A folytatásról annyit, hogy szerintem nagyon sok a spoiler benne. Nem kellene leírnod, miről szól az egész történet, elég lett volna csupán az elejét felvezetni úgy, hogy minél kíváncsiságkeltőbb hatása legyen. Ha van rá időd, szerintem dolgozz rajta egy kicsit, alakítgasd, faragj le belőle, s tedd még izgalmasabbá! Mert alapvetően nem hangzik rosszul a történet...
Az információs dobozodban kellő mennyiségű dolgot osztasz meg velünk, ám annyit azért hozzátennék, hogy hiányolom a blog műfajának megnevezését, illetve a frissítést, hogy milyen gyakran érkeznek majd új bejegyzések az oldalon - persze az utóbbi már csak hab lenne a tortán, a műfajt viszont mindenképp jelölném. A többi modullal gyakorlatilag nincs gond: a feliratkozók számát picit feljebb helyezném el a modulsávban, a chat színeit pedig úgy alakítanám, hogy az jobban passzoljon a színvilághoz. Ezektől eltekintve rendben van minden.
Összességében úgy gondolom, sok helyen van javítanivaló a designon, s ezek a fejléc kivételével főképpen csak apróságok. Ha időd engedi, kérj meg valakit, aki segít neked korrigálni ezeket a problémákat. Tudom, nem a külső a fontos, és én is ezen a véleményen vagyok, elvégre, attól még lehet szuper egy történet, ha az írója nem ért a design készítéshez. Azonban, mivel azt kérted, a külsőt is véleményezzem, hát, megtettem. :)
3/5

Történet: Az alaptörténet a fülszöveg elolvasása után valamilyen oknál fogva megtetszett. "Kritikus" pályafutásom alatt sok bloggal találkoztam már, gondolhatod, de hasonló témájúval, mint a tied, még nem. Lehet, hogy ettől függetlenül sokan dolgoznak fel hasonló alapú sztorit, de eddig nem igazán futottam össze velük a neten. Éppen ezért érdeklődve nyitottam meg a prológusod oldalát, hogy elkezdhessem az olvasást:
Nos, a prológus az alapkövetelményeknek tökéletesen megfelelt. Szerintem hosszúságra teljesen jó volt, tartalmilag is, hiszen egy múltban (legalábbis a jelenhez képest múltban) lezajlott eseményt dolgoz fel, amely egyúttal megalapozza a történet folytatását. A tartalmát tekintve sem volt vele baj. Megismerhettük benne a főszereplőnket, az ő anyját és a nevelőapját, aki nem egy túlzottan kedves ember, s azt is megtudjuk, miért. Szembesülünk azzal, miket él át Sophie minden egyes nap, míg otthon tartózkodik. A Mátéval való romlott viszonya miatt alakul ki a konfliktus - jobban mondva, csak itt tör felszínre, elvégre, korábban is adódtak ehhez hasonló esetek. Lényeg a lényeg, most sincs ez másképpen: Sophie összeveszik a "családjával", ezért elhatározza, hogy amint lehet, lelép valahová, ám előtte amivel csak tudja, sokkolja a szüleit. Ilyen például a hajfestés. A kék merész színválasztás, amivel sem Máté, sem az anyja nem értenek egyet, de őt ez hidegen hagyja. Az ő élete, ha neki tetszik, miért fogadja el más véleményét? Nos, igen. Ennyit a történtekről. Lássuk a kisebb bakikat, amiket felfedeztem az írásodban: jó pár helyesírási hibát felfedeztem benne, ám erről majd később írnék, a megfelelő topikban. Emellett kicsit zavaros volt: az anyja hol tartózkodott egész idő alatt? Máté miért nem dolgozik semmit? Hogyan romlott meg köztük ennyire a kapcsolat? Egyszóval, van jó néhány megválaszolatlan kérdés, de remélhetőleg ezekre majd idővel fény derül.
A többi fejezet tartalma: Sophie nagykorúvá válik, ezért úgy gondolja, joga van elszöknie otthonról. Éppen ezért összecsomagol, taxiba ül és egyenesen a Balatonra viteti magát. Hm, érdekes. Elég sokba kerülhet az a fuvar. Vajon honnan van rá ennyi pénze? Mindegy, csupán feltűnt ez az apró irreális rész olvasás közben. Folytassuk! Célját elérve fürdik egyet - mert hát, mi mást csinálna ott? -, majd találkozik egy nála idősebb férfival, aki felajánlja neki, hogy lakhat nála, ha nincs szállása. Na, stop. Ilyen pasival én eleve nem állnék szóba, hiába végeztem önvédelmi tanfolyamot. Mégis egy tizennyolc éves lányról, és egy ereje teljében lévő férfiról van szó. Ezt is kissé lehetetlen helyzetnek éreztem, de gondoltam, átugrom, s tovább olvasok. Sophie kihasználja a férfi "kastélya" nyújtotta lehetőségeket, s miután ruhákat, ékszereket lop tőle, tovább indul egy következő városba, ahol újabb felbukkanó szereplővel fog találkozni - méghozzá Ádámmal, a helyes, kedves, oly tökéletes sráccal. Egy szórakoztató pancsolás után, mit ad Isten, a fiú elhívja őt a haverja nyaralójába, mert Sophie elmondja neki, hogy nincs hol laknia (ja, ez is tök normális. Befogad egy kék hajú, extrém külsejű, idegen lányt, akiről még csak azt sem tudja, ki fia,borja). A szóban forgó házban megismerkedik további karakterekkel, akiknek a képe mind kint van a szereplők menüpontnál. Adrienn kivételével -, aki Ádám barátnője - mind jó fejnek tűnnek, szóval Sophie élvezi a velük töltött időt, a szabadságot, a távolságot, melyet az otthonától kell eltöltenie. Az események tehát zajlanak, eközben egyre közelebb kerülnek egymáshoz Ádámmal, ám az öröme mellett bánat is akad, hisz a családja megtiltja neki, hogy visszamenjen hozzájuk. Elég gáz, már nem azért. Én sosem csinálnék ilyet a gyerekemmel - bár, egy rosszindulatú, pénzsóvár taplótól, és egy dilis nőtől nem várhatunk sokat...
Jelenleg itt tart a történet. Oké, alapvetően tetszik az elképzelésed, a számtalan terved a sztorival kapcsolatban, hiszen egyedinek mondható - plusz a cím is figyelemfelkeltő, s minél előbb tisztázni szeretné, miért is lett Holló a Holló. A kivitelezésed azonban picit problémás, több okból is:
Elsőként megemlíteném, hogy az eseményeket egy kissé gyorsan vezeted. Mármint, az teljesen jó volt, hogy a családi hátteret a prológusban mutattad be, s a veszekedés óta több szót nem igen ejtettél róluk, hiszen ez is jelzi, mennyire viharos viszony van a lány és a szülei között. A további történéseket azonban én lassabban, alaposabban dolgoztam volna ki. Túlságosan elsietted a Dénesnél töltött egy éjszakát, illetve az Ádámmal való megismerkedést. Hirtelen csapódtak a fejünk felett ezek a hullámok, ezért csak erősen koncentrálva tudtuk figyelemmel követni az eseményeket. Azt javaslom, a későbbiekben figyelj oda a lassabb cselekményvezetésre, hogy minden érthetőbb legyen. A másik pedig, amit szerettem volna letisztázni: az irreális szituációk. Mint már fentebb említettem, van jó néhány belőlük, és nem értem, miért. Ha picit jobban belegondolsz, mennyi valóságalapja lehet azoknak? Nos, nem valami sok... Ezekről a bejegyzés közzététele előtt mindenképpen kérd ki a jövőben egy béta, vagy akár csak egy lelkes blogger véleményét, aki netán segít kicsit átformálni az ötletedet úgy, hogy az jobban közelebb álljon a valósághoz.
Ennyit a negatívumokról. Pozitívumként már említettem jó néhány dolgot: az alapötletet, az egyediséget, a prológus tartalmát, az általad írt fordulatokat, melyek nagyban feldobták a blogot. Összegezve tehát a fent leírtakat, jó a sztori, érdekesnek tűnik, sok fantáziát látok benne, ellenben a megvalósítás eddig nem sikerült túl fényesen. Ennek orvoslására fogadd meg a fent leírt tanácsaimat: olvasd át többször is a bejegyzéseket, vezesd lassabban a cselekményeket, kérj segítséget egy bétától. Hidd el, sokat segíthet mindegyik tipp, ha betartod őket!
3/5

Szereplők: Nos, itt kissé gondban leszek. Először is, egy nagy ejnye-bejnye jár neked, s mindjárt meg is látod, miért. Először minden fontosabb szereplőt jellemeznék egyenként, majd rátérnék az összegzésre, azaz a pozitív és negatív észrevételeimre.
A főhősünk egyértelműen Sophie. Ennek megfelelően ő a legkidolgozottabb karakter - de még így sem annyira kiforrt, mint lennie kellene. Külsejét tekintve a hajszínén kívül jóformán az ég egy adta világon semmit sem tudunk meg róla. Kék a frizurája. Oké, és? Milyen a szeme? Az arcformája? A bőrének színe? Az alakja? A magassága? És ezek még csak teljesen alap, felszínes kérdések ebből a szempontból. Láthatod, hogy nem igazán írtál sok infót róla, így elképzelni se tudnánk, hogy nézhet ki - még jó, hogy ott van róla egy kép a szereplőidnél. De ami fontos: sose hagyatkozz erre! Rendben, az olvasók nyilván megnézik, ám ha nem lenne erre lehetőséged, hogyan ábrázolnád őt? Gondolj bele. No, ugorjunk a személyiségére: egyértelműen vadóc, lázadó típusú lány, aki nem fél visszanyelvelni a szüleinek, legalábbis nevelőapjának, aki nem bánik vele túl kedvesen. Ezek után érthető, miért elutasító vele Sophie. Imént említett tulajdonságain kívül szókimondó, karakán, határozott fellépésű és meglehetősen magabiztos. Alapvetően egy szimpatikus karakter, akivel jól lehet azonosulni, ám még mindig úgy érzem, keveset tudunk róla. Ő van a történet központjában, javaslom, dolgozd ki jobban, minden tekintetben!
A második választottam Ádám, a fiú, aki felajánlotta a lánynak, hogy lakjon velük a barátja nyaralójában. Nos, külsejét tekintve még mindig nem azonosítottad annyira: kék hajú, jó képű, izmos a teste. Rendben, de tudod, hány emberre igaz ez a három dolog? Kicsit pontosíts! Személyisége egészen pozitív, s emiatt rögtön belopta magát a szívembe, az egyik kedvenc karakteremmé vált. Elég kedves, közvetlen srác, ráadásul humora is van. A segítőkész vonása pedig akkor mutatkozott meg, mikor Sophie-t befogadta - s ezzel egyúttal megállapítható, hogy elég spontán. Összekaparva minden egyes infót, amit tudunk róla, a fejezetek számát tekintve ez elég, de a külsőre feküdj rá jobban, s ha van rá mód, az egyénének kidolgozására is, elvégre később nagyobb szerepe lesz.
A többieket már nem elemezném egyenként, hiszen elég sokan vannak, és ez eltartana egy darabig. Plusz, nem is annyira lényeges szereplők, legalábbis egyenlőre. A pláne pedig az az egészben, hogy a külsejük felszínes leírásán kívül róluk sem tudni valami sokat. Az ikrek viccesek, nagy szájúak, de nagyon jó társaság mind a kettő. Krisztián rámenős, tipikus csajozós típus, aki egy percig nem tud meglenni anélkül, hogy ne flörtölne éppen valakivel - mint egy bad boy. Lili ugyan furcsa, antiszocnak tűnő lány, de egyébként megállapíthatjuk, hogy ő is kedves, segítőkész és őszinte, amikor megnyílik Sophie előtt. Ők mind-mind szimpatikusak számomra, mert pozitív karakterként vannak beállítva. Adrienn ellenben nem a szívem csücske, hiszen azok alapján, amit mesélnek róla, én sem jönnék ki vele: nyafogós, hisztis, önző, nem igazán figyel másokra. Kinek kell egy ilyen barát(nő)?
No, azt hiszem, összességében beláthatjuk, hogy vajmi kevés az az infó, melyet megadsz az egyes szereplőkről mind külsőleg, mind pedig személyiségileg. Szóval kérlek, erre fordíts több időt és figyelmet, hiszen ettől vállnak igazi egyénekké a karaktereid, a leírások nélkül csupán arctalan bábuk maradnak, akik végigszenvednek egy általad megírt sztorit.
2/5

Fogalmazás, stílus: Az a helyzet, hogy már a fülszöveged olvasása közben feltűnt, milyen az írói stílusod. Nem mondom, hogy teljesen meg vagyok vele elégedve, ám nem tartozik a túl rossz kategóriába sem - holott manapság a bloggerek 60%-a, ha nem több, csapnivaló oldalt vezet. Te nem vagy ide sorolható, azonban van még mi fejlődnöd. Ez a bejegyzésem pedig arra szolgál, hogy tanácsaimmal segíthessek neked, min kellene esetleg javítanod, illetve biztassalak azzal, hogy a pozitívumokat is megemlítem benne. Kezdeném először az előbbivel:
Ami feltűnt, elsőként a szóismétlés volt. Főként a fülszövegben találni sokat, ám sajnos a későbbiekben is előfordul. Természetesen, ez egy annyira alap hiba, amibe némelykor a profibb írók is belefutnak, de senki nem mondta, hogy nem létezik ellene megoldás. A szinonima szótár használatával ez a gond tökéletesen kiküszöbölhető. Nem vicc, anno még én is használtam, mikor régebben elkezdtem az írást. Rengeteget segít, sok rokon értelmű szóra bukkanhatsz egy aktuálisan keresett kifejezésnél, egy idő után pedig annyira megszokja az ember ezeket, hogy a szókincse nagy mértékben gazdagodni fog. A másik megoldás esetlegesen egy béta felfogadása - azaz olyan lelkes vállalkozóé, aki közzététel előtt átolvassa az adott fejezetet, hogy ne legyen benne hiba. Blogos csoportokban biztosan találni fogsz néhány önkéntest.
A másik említeni való a helyesírási/elírási hibákkal kapcsolatos. Néhányszor belefutsz olyan szavakba, amelyek valószínűleg kételyt ébresztenek benned: nem tudod, hogy kell rendesen, szabályosan leírni őket, ezért úgy gondolod, lesz, ami lesz. Nos, ez nem egy felelősségteljes döntés: ehelyett bölcsebb lenne némileg áttanulmányozni a magyar helyesírás szabályait, illetve olvasni. SOKAT olvasni, mert ebből is tanul az ember a szavak leírásával kapcsolatban. Az elgépelés már inkább a véletlen kategóriája, ezt több odafigyeléssel, esetleg a bejegyzés közzététel előtti átolvasásával orvosolható.
A további gondok véleményem szerint a leírásokkal volt. Keveselltem őket, hogy őszinte legyek. Szerintem nem ártott volna, ha több van belőle, hiszen ez nagyban hozzásegíti az olvasót ahhoz, hogy jobban el tudja képzelni az adott szituációt/környezetet/élethelyzetet, amelyről éppen olvas. Ha ez nincs meg, teljesen idegenné válik a szöveg számunkra, s ez kiöli belőle az élvezetet is.
A párbeszédeiddel ellenben nem volt semmi gond, mind szabályosnak találtam őket. Mindig tiszta volt, érteni lehetett, ki beszél kihez. További pozitívum, hogy mindig érdekesen vezeted elő a dolgokat, ezáltal nincs egy unalmas pillanatunk sem. Figyelemfelkeltő stílusban írsz, mely kíváncsivá tesz bennünket, s ebből az következik, hogy türelmetlenül várjuk a folytatás felkerülését az oldalra.
A stílusodról: szerintem még nem nagyon találtad meg a sajátodat, az írásmódodon látszik, hogy bizonytalan vagy, keresed önmagadat, de ez természetes. Aki általában kezdő író, nem első percekben fog rájönni, milyen kifejezésmódban a legelőnyösebb számára az alkotás. Ne aggódj, később megtalálod majd a számodra helyes, kivitelezhető utat, mely a védjegyeddé fog válni egy idő után.
Összességében tehát nem rossz, amit tapasztaltam az írásmódodban, a stílusodban, a fogalmazásodban, de picit, hogy úgy mondjam, tucatnak tűnik - azaz nagyon sokan írnak hozzád hasonlóan. DE, mint fentebb említettem, idővel megtalálod magadat, s akkor feltehetőleg sikerül kiemelkedned közülük az egyediségeddel. Nem lesz könnyű munka, de én sok szerencsét kívánok hozzá!
3/5

Összesen: 11/20
További jó blogolást: 

2 megjegyzés:

  1. Szia! Negyon köszönöm ezt a szépen megfogalmazott kritikát, végre kaptam egy olyan véleményt ami nem csak abból áll, hogy "nem jó, sok a szóismétlés". Tényleg nagyon köszönöm ezt a kritikát. Még nagyon kezdő vagyok és még tényleg nem találtam meg önmagam az írás terén. Sokat segítettél, köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Noémi :)
      nagyon szívesen, ezért vagyok itt, hogy segítsek!
      Örülök, ha sikerült is :) Sok sikert neked, attól még, hogy kezdő vagy, nem szabad feladni :)
      Gin

      Törlés