Oldalak

Oldalak

2015. okt. 1.

Kritika #79 - Egy démon szerelme

Sziasztok olvasók! :) Örömmel fogadtam az első hivatalos rendelésemet ezen a blogon. Ez a kedves megrendelő pedig Dominika Fekete volt, akinek az Egy démon szerelme  című blogjáról készítettem el ezt a kritikát.  Az iskola és még számos mellékes ok miatt elcsúsztam egy kicsit ezzel a bejegyzéssel, de remélem, hogy a blog tulajdonosa szemet huny nekem emiatt a késés miatt. :)
Itt még annyit, hogy ezzel a megírt kritikával az összes hely felszabadult a limitemben, tehát nyugodtan kérhettek tőlem kritikát! Nem csak örömmel fogadom a megrendeléseket, hanem boldogan olvasom a történeteket és írom meg a véleményt a blogotokról. Na de akkor nem is szaporítanám tovább a szót, jöjjön hát a kritika! Kellemes, megmérettetésekben hiányos hétvégét kívánok nektek! :)  

Cím: Első hallásra felkeltette az érdeklődésemet. Maga a cím passzol a blogodhoz, kiemeli  a középpontban elhelyezkedő szerelmi szálat, amely az árva Leila és a külsőre gonosz, démoni Harry Styles között húzodik. Már a legelején közli az olvasóval, hogy valami ,,démoni", de ugyanakkor egyfajta romantika is helyet kap a történetedben. Hogy őszinte legyek veled, a rendeléskor való pillantásom a blogod címére teljesen más történet elképzeléséhez vezetett. Valami ijesztőbb, horrorisztikusabb történet rajzolódott ki a fejemben, de váratlan, ugyanakkor kellemes meglepetésemre eltévesztettem a történet stílusát.
Magával a címmel nem lenne baj, csupán az zavart, hogy könnyedén ki tudtam következteni belőle azt, hogy mi is lesz a történet fő cselekményszála. Napjainkban elég sok blog hordoz magán olyan címet, amelyben a ,,démon" szó is megtalálható. Kissé egyszerűnek és könnyen kikövetkeztethetőnek találom az elnevezést, de azért nincs nagy baj vele. A történethez passzol, a két főszereplő közötti szerelemre utal, amely tele van erős érzelmekkel, de ugyanakkor kisebb-nagyobb problémákkal is. 
Összességében nincs baj a címmel, csak kicsit hétköznapi és egyszerű.
Cím:4\5

Design: A design egy nagyon fontos külső szempont. A te blogod a szürke, a fekete, illetve a sárga egy furcsa, de ugyanakkor a szemnek kedvező összképet nyújt az olvasó felé. A színek harmonikusan viszonyulnak egymáshoz. Maga a design alapja tetszik, de számos olyan része van, amelyen egy-két javítást végeznék.
Vegyük is elsőnek a fejlécet, mivel általában ez az első dolog egy blogon, amit a nézelődő megfigyel. Letisztult, egyszerű képpel nézünk szembe, ha a blogra lépünk. A szürke, füstös árnyalatok őszintén elnyerték a tetszésemet, mivel jómagam is kedvelem ezeket a sötétebb színeket. Ráadásul ez a színvilág a blogod hangulatát is követi, mivel a lényegre rátérve ez nem egy vidám, boldogságtól csöpögő oldal. A fejléc szürke szélei pár homályos, elmosódott textúrát takarnak, amelyekre ráférne egy kis élezés. Ráadásul nem is a megfelelő számban fordulnak elő.
De a legfontosabb dolog a fejlécen mégis a középpontban elhelyezkedő páros. Őszintén szólva én vagyok elégedett ezzel a képpel. Értem én, hogy a két főszereplőre hatalmas hangsúlyt fektetsz, és a középponti elhelyezkedést szánod a számukra. De a fejléc láttán én mégis úgy éreztem, hogy egy kicsit túl sokat mutatsz belőlük. A két sztár külalakja túl nagy helyet foglal el, szinte az egész vásznat betölti. Én a fejléckészítő helyében kisebb teret hagytam volna a karaktereknek, és több hangsúlyt fektettem volna a textúrákra. Mert az igazat megvallva alig találunk apróbb, részletekbe mélyülőbb textúrákat a fejlécen. Leila és Harry képe hatalmas ürességet hagy maga után, amelyet egy jó pár textúra jelenléte tudna csak kárpótolni. Javaslom, hogy ha esetleg fejléccserére esne a választásod, fontold meg jól ezt a tanácsot. A két karakter körvonalát vedd kissebbre, de ugyanakkor ne szűkölködj a textúrákkal sem. A szebb összképért rakhatnál még a fejlécre pár kisebb képet, amelyek szintén a történetedhez kapcsolódnak. Gondolok most itt egy démonra, arra a bizonyos könyvre, vagy esetleg egy árvaházra, amely a főszereplő ezelőtti életét tükrözné. És ha már ténylegesen fejléccserét alkalmaznál a blogon, én szívesen megnéznék egy ilyen textúrákkal és kisebb képekkel teleaggatott fejlécet, amely nem csak rendezettebb külalakot, hanem szebb összképet is nyújtana az olvasók felé. 
Ha ezt a változtatást alkalmazod a blogodon, nem is lesz több problémám az összemosott képekkel és textúrákkal kapcsolatban. Maga a két nagyobb kép tetszik, élesek, és olyanok, mintha mindig is összetartoztak volna. A fejlécedet nehéz lenne elképzelni e két kép nélkül, mivel nem csak szépek, hanem ügyesen megválasztottak is, és ezért egy aprócska piros pont jár.
A fejlécen ezen kívül csak a cím szúrta a szememet. A mérettel kapcsolatban nem volt  probléma, szép, nagy betűkkel fogadja a betoppanókat. Magával a színnel sincs bajom, csak az én szememnek egy kicsit szembetűnő, a színvilágtól egy árnyalattal eltérő. Viszont a betűtípussal nem vagyok megelégedve. A betűk formálásával és dőlt stílusával nem is lenne gond, de az a nagy E betű bonyolult, szembetűnő külalakkal köszönti a bámészkodót. Egy fokkal eltér a többi betű kinézetétől, tehát nem igazán nyerte el a tetszésemet.
 A modulsávod egy kicsit vékonyra sikeredett. Magával az oldalsáv szerkezetével nincs baj, de azért ráférne egy kis átalakítás.
A fülszöveged foglalja el a legfelső helyet. A leírás szövegének hangulata izgalmat kelt az olvasóban. De az izgalmak mellett zavaróvá válhat a hármas pontok gyakoribb használata. Egy-két mondatvégi pontalkalmazással nem is lenne baj, de csak a fülszövegben négyszer fejezted be a mondatokat vagy éppenséggel mondatrészeket hármas pontokkal. Ezen a tényen és azon kívül, hogy elég rövid lett a fülszöveg, nem igazán találtam benne kivetnivalót. Talán még annyit, hogy egy kicsit felületes lett. Olyan tipikus világvége érzkezését beharangozó hangulata lett, amelyben az ellentétes főszereplőket mégis összetartja a szerelem. Egy árnyalattal lehetett volna részletbe mélyülőbb, amelyben Leila életéről is említést teszel.
Lefelé haladva felhívja a figyelmemet a könyvborítód, az apró mérete ellenére is. Szép, kidolgozott munka, a történeted lényegét abszolúte kiemeli. Középpontban Leila, háttérben a gonosz, de belül mégis jó Harry Styles. Engem megfogott a könyvborító kinézete, csupán azt sajnáltam, hogy nem jutott neki nagyobb hely az oldalsávban.
Rendszeres olvasók modul pipa, meg úgy általában a modulok rendben vannak. Viszont a Chat kinézete most sem nyerte el a tetszésemet. Mint azt már többször is említettem, nem rajongok az olyan csevegőkért, amelyek a lehető legjobban beleolvadnak az oldalsáv hátterébe. A te blogodnál sem volt ez másképp. A Chat modul túl hétköznapi a blogod többi árnyalatához viszonyítva, és a háttere teljesen beleolvad az egérszürke színekbe. Ráadásul a kék betűk színét sem igazán értem, hogy hogyan kapcsolódnak a blogodhoz. Akkor már azt javasolnám, hogy a Chat szövegének egy részét változtasd sárgára, mivel ez a szín fordul még elő kisebb arányban a blogodon. És a csevegő hátterének megváltoztatásáról már nem is írok többet, mivel a fentiekben erről már bővebben leírtam a véleményemet.
Az oldalsávi designt azzal a mondattal tudnám a legjobban jellemezni, hogy ,,egyszerű, de mégis nagyszerű". Nem viszed túlzásba a modulok számát, de nem is szűkölködsz velük. A fontosággi sorrendet viszont nem árt szem előtt tartani. Először a rendszeres olvasók, fülszöveg, blogarchívum, Chat modul, aztán szépen  sorjában a többi, kevésbé lényeges modul. Nagyjából ennyit szerettem volna mondani. A leírtak alapján változtatnék a modulsávon, de a döntés már csak rajtad áll.
A bejegyzéseket írnám le röviden, aztán már térek is át a történetre. A bejegyzések címe kifejezetten tetszett. Az a kis sárga sáv különválasztotta a bejegyzéseket, ráadásul még látványosnak is nevezhető. A címmel talán csak az volt a problémám, hogy a 17. fejezetnél egy kisebb, de mégis feltűnő hibát követtél el. Bizony vannak olyan olvasók is, akik már  a cím elírása láttán elhagyják a blog oldalát, tehát nem árt ezekre az észrevételekre is odafigyelni.
A bejegyzéseknél azt is észrevettem, hogy a legtöbbjük elég rövidre sikeredett. Egyes részek elolvasása kevesebb, mint 5 percbe telt. Ezek a rövidebb részek néha lelombozhatják az olvasó izgalmát, amelyet a rész megírásáig élt át. De a bejegyzések többsége nem ilyen rövid, úgyhogy ezzel kapcsolatban sem adódik túl sok baj.
Ami még kisebb arányban szemet szúrt a bejegyzések alján, az a figyelmeztetők leírása. Általában ezeket a bejegyzések fölé szokták rakni, és legtöbbször egy enyhébb színt választanak ezek megírásához. Az a vörös árnyalat jelzőlámpaként hatott a szememnek. Az oldal szövege másként megfelelő, a szemnek kedvező. Egyszerű, kivehető betűtipust használsz, ami fontos szempont egy blog vezetésénél.
Összességében ennyi lenne kinézet terén. Nem fogtam túl hosszúra, de azért a lényeget belesűrítettem a sorokba. Röviden és tömören csak annyit, hogy szép, letisztult kinézete van a blogodnak, de fejléc és modulok terén nem ártana egy-két apróbb változtatás!
Design:3\5

Történet: Ha jól értelmeztem a dolgokat, akkor ez a történet alapjában egy One Direction fanfiction. Hogy őszinte legyek veled, kedves író, én örültem annak, hogy a történet nem a banda életét alapozza meg, mivel én nem vagyok egy nagy rajongója ennek az együttesnek. Szóval ez egy különleges  fanfiction, amelyben a fantasy is nagy szerepet kap. Történetünk fantasy terén a démonokkal foglalkozik. Már itt a legelején leszögezném, hogy egy nem mindennapi történettel van dolgunk. Fantasy és One Direction egy helyen? Érdekes kombináció, amely nem csak a rajongóknak, hanem a fantasy-kedvelőknek is számos élményt nyújthat. Na mostmár én az előbbi kategóriához tartozom tehát ebből a szempontból próbálom értékelni a történetedet.
A prológusban egy kisebb visszaemlékezésnek lehetünk tanúi, amelyben Leila és édesapja, Peter szereplésével tekinthetünk vissza a múltba. A prológus végén arra is fény ferül, hogy az árvaházban nevelkedett Leila végre átlépheti a ház küszöbét, és egy vadonatúj, boldog életet kezdhet. Ami mellesleg egyáltalán nem úgy fog alakulni, mint azt a lány eltervezte.
London városában kezd neki az újéletének. Lakásába beköltözve egy hátrahagyott ajándék és egy zsémbes szomszédasszony fogadja. Az ajándék egy könyvben testesül meg, míg a szomszédos banya egy sokkal ősibb réteget képvisel. Már az első találkozás alkalmával Leila életére tör. És a betörős akciójáról már nem is beszélve. Szóval már az első fejezetekben számos újdonsággal és akcióval találkozunk. Ez még mind szép és jó lenne, de a történeted során én úgy éreztem, hogy a dolgok kissé hirtelen jönnek. Leila alig szabadul ki az árvaházból, máris az életére törnek, elrabolják, bezárják meg még számos dolgot csinálnak vele. Aztán megismerkedik a két őrrel aki figyel rá, összebarátkoznak, szökni próbálnak, de mégsem szöknek. Végül mégis sikerül kijutniuk, de ezelőtt még kiderül, hogy a démonok fönőke, Lauren ölte meg Leila édesanyját. Ráadásul a főszereplő lány párszor ellátogat a szüleihez emlékeken keresztül, és kiderül, hogy ő egy félig démon, félig ember teremtmény. A főszereplő rossz, démoni oldala is napvilágra kerül, tehát joggal mondhatom azt, hogy a történet olvasása közben kicsit összezavarodtam. A démonok valamiért nagyon el szerették volna rabolni Leilát, de aztán amikor hirtelen kiszabadul, nem is törődnek a távollétével. Eléggé összezavarodtam a történet olvasása közben, de azért a lényeget megértettem, és az alap sztori felkeltette az érdeklődésemet.(A továbbiakban viszont javíts ki ha tévedek. Előre is bocsánatot kérek a szóismétlések, elírások miatt, mivel csak most tudtam szakítani egy kevéske időt kritikaírásra, ráadásul a történetedet is jó pár napja fejeztem be. Emiatt elnézésedet kérem, és próbálom érthetően megfogalmazni a dolgokat. :) )
Na de visszatérve a történethez. Az első fejezetekben, pontosabban a másodikban, a szomszéd néni a főszereplőnkre támad, és a démonok főhadiszállásra viszi azt. Ennél a résznél volt egy olyan párbeszédtöredék, amelyet ferde szemmel olvastam végig.
,,-Kicsikém mi a baj?Mért vagy így megrémülve? - nézett rám kedvesen.
-Ne jöjjön közelebb.Tudom mi maga...
-Akkor jó....most pedig...add ide a könyvet.
-Nem." 

Előre is bocsánat a hozzászólásért, de melyik főgonosz vágja rá azt a leleplezésekor, hogy ,,akkor jó" ? Általában féktelen haragra gerjednek, asztalokat döntenek fel és embereket küldenek a másvilágra. Nekem kicsit furcsa volt ez a reakció, de a párbeszédek kialakítása persze már nem az én dolgom.
Főhősnőnk élete ezután gyökerestől megváltozik. A démonok főhadiszállásán megismerkedik Harry Stylessal és Zayn Malikkal, akik fontos szereplők lesznek a lány életében. Először tart a két idegentől, de aztán egy kisebb szerelmi háromszög alakul ki közöttük, amely jobban hajaz egy szerelmi kétszögre. Az elárvult lány ugyanis teljes mértékben a göndörhajú, farkasbőrbe bújt bárányhoz, Harryhez húzodik. A két démon között pedig egy kisebb versengés alakul ki a lány iránt. Erre a részre pedig a szereplőknél bővebben térek vissza.
Leilának ezen a helyen számos újdonságban lesz része, többek között arra is fény derül, hogy benne is egy démon rejtőzik. És azt is megtudhatjuk, hogy a rossz énje napról-napra erősebb lesz.
Aztán Leila egyre jobban kötődik a titokzatos Harryhez, de ugyanakkor emlékek tömkelegére is betekintést nyerhetünk a lány múltjából. Az események a lány fogságában veszik csak igazán kezdetüket, és a szerelmi szálak is kezdenek lassan kibontakozni. A démoni, de ugyanakkor jóságos Harry is kezd egyre jobban kirajzolódni, és fejezetről-fejezetre jobban belopta magát a szívembe. Eltekintve attól, hogy a banda tagja,(és ha jól értelmeztem a történetedben az együttes nem létezik, vagy legalábbis eddig nem létezett) , egész szerethető karaktere volt. Az egyik kedvenc részem tőle az volt, amikor a lánnyal együtt kirándulást tettek Londonba, és a felfedező démon minden épületre és ennivalóra kisgyerekként mutogatott.Viszont ez a Harry-Leila szerelmi szál nekem kicsit furcsa volt, hirtelen, amolyan első látásra szerelemnek tudom elkönyvelni. Én ugyan nem hiszek az efajta szerelemben, de amint mondani szokás, ízlések és pofonok.
A történeted alapötlete tetszik. Sőt, azt is kijelentém, hogy elég sok benne a kreativitás is. Történet kapcsán a legnagyobb gondom a kivitelezéssel akadt. Imádtam azt, hogy mindig történik valami és a cselekményszálak folyton egymásba futnak, bár néha ez is zavaró volt. De, hogy őszinte legyek hozzád, kedves író, többet vártam a történettől. Leírás, mesélés szempontjából. Bővebb kifejtést, mint a szereplőkről, mint a párbeszédekről. Ami azt illeti, párbeszédekkel nem lett volna nagy gond, de hol túl egyhangúak és monotonok voltak, hol meg elfoglalták a fejezet felét. Javaslom, hogy gyakorold a dolgok aprólékosabb körülírását, és a gondolatok, érzelmek többszöri bemutatását. Ha ezeket szem előtt tartod a jövőre nézve, garantálom neked, hogy a fejezetek sokkal átláthatóbbak és jobbak lesznek.
Ismételten nem voltam valami bőbeszédű, de mára ennyi futotta tőlem. Ide még leírnám azt, amit nagyobb vonalakban észrevettem. Amit szívesen olvasnék a közeljövőben a blogodon: hosszabban, részletesebben leírt események, történések. Kifejtettebb, választékosabb párbeszédek. Gondolatok, érzelmek leírása a másik fél iránt. Több információ Leila eddigi életéről és  a démonok szokásairól, viselkedéséről, életkörülményeiről. És nem utolsó sorban a főszereplő emlékei az árvaházról. A történet elején csak annyit tudunk meg róla, hogy felnőtt korát betöltve végre elhagyhatta az épület falait. Az én szerény személyem ennél bővebb leírást várt volna egy ilyen megrázó, hosszan tartó, szomorú eseményről. Az elkövetkezőkben nagy örömmel olvasnék pár ilyen visszatekintést Leila szemszögéből a fájdalmas, gyerekkori múltra, amelyekben megismerhetjük a lány érzéseit az árvaház iránt is.
Történet: 4\5

Szereplők: Ennél a résznél sajnos elég rövid leszek. Főleg azért, mert a történet alatt nehezebben ment a szereplők kiismerése. És ez nem azért volt, mert nem igazán rajongok a bandáért. Vagy az sem jöhet szóba, hogy nem olvastam elegendő részt a karakterek kiismeréséhez. A helyzet az, hogy az összes fejezetedet elolvastam, a prológussal együtt. A karakterek körülírása nem kapott túl nagy szerepet a történetedben. Én azt ajánlom, kedves író, hogy foglalkozz többet a szereplőid személyiségének körülírásával. Mind külső, mind belső tulajdonságok terén rád fér egy kis fejlődés, de ezt ne vedd sértésnek. Egy író akármikor javíthat a történetén, bármikor fejlődhet tovább és tovább, függetlenül attól, hogy milyen jó vagy éppenséggel milyen rossz az írási stílusa. Tehát én mindenképpen ajánlanám figyelmedbe a karakterek bővebb bemutatását. Ehhez elsősorban azt javasolnám, hogy használj több leírást a szereplők kinézetét illetően. Írd le, hogy milyen öltözéket viselnek, hogyan viselkednek , vagy esetleg azt is leírhatod, hogy hogyan látszik meg rajtuk a fájdalom és a gondok súlya. Továbbá pár belső tulajdonságot sem ártana felszínre hoznod. Persze a fejezetkben már kaphattunk ízelítőket ezekből a személyiségekből. De a mostani karaktereknek még nincs kialakított, kerek személyiségük, amelyet gyakran hiányoltam a történet során. A leírt szempontok alapján próbálj jobban odafigyelni a karaktereidre az elkövetkezőkben. Az elképzeléssel nem voltak gondok, mint a trailer, mint a szereplős oldal, és nem utolsó sorban a fejléc is segített képet alkotni a szereplőkről. Ráadásul a blogon előforduló szemilyésegek ismert hírességek képében testesülnek meg, tehát a karaktereidről sikerült egész képet alkotnom a fejemben.
De akkor el is kezdeném a szőrszálhasogatást a mi félig démon, félig ember főszereplőnkkel Leila Cross-sal. Életének nagy részét egy árvaház falai között töltötte, amíg 18. életévét be nem töltve kiszabadulhatott a ház fogságából. Szülei gyermekkorában meghaltak, így az árva lány egyedül marad a nagyvilágban. Édesanyja, Rose Cross ember, míg édesapja, Peter Cross démon alakjában élte életét. E szerelmi szálak bonyodalmas kifejtéssel rendelkeznek, melyekbe a visszatekintések, emlékezések során nyerhetünk belátást.
A történet elején a főszereplő 18. életévét betöltve hagyja el az árvaház falait, és munkát próbál keresni a hatalmas London városában. A bérelt lakás szomszédsága azonban nem fogadja tárt karokkal. A démonok vezetője bújt a banya képébe, aki főszereplőnk életére tör. De mindeközben Leila egy ráhagyott könyv tulajdonába kerül, amelyet az édesapja hagyott rá. Erről a könyvről nem tudunk meg túl sokat, de a lényeg az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet démonok kezébe.
Na mostmár a lány élete teljesen megváltozik. A démonok szállásán megismerkedik Harryvel és Zaynnel, akikről az elején negatív véleményt alkot, de a későbbiekben közelebb kerül hozzájuk. Elsősorban a göndör démon iránt táplál gyengéd érzelmeket, de a másik fiú sem hagyja hidegen. Szóval itt egy zárt szerelmi háromszög alakul ki, de az igazi szerelem Harry és Leila között alakul ki. Hogy őszinte legyek, nekem nem nyerte el a tetszésemet annyira ez a kapcsolat. Nekem kicsit gyors volt ez a tempó, és a kapcsolat is egy ilyen ellentétes, szeret-nem szeret alapnak indult. Az elején Harry ráparancsol a lányra, hogy fogja be és maradjon csendben, aztán rövid idő múlva már arról áradozik, hogy mennyire gyönyörű is a lány. És ez Leilára is jellemző volt. Első találkozás alkalmával utálattal gondolt a zöldszemű srácra, de rövid időn belül megkedvelte azt. Szóval lényegében aranyosak együtt, a kezdeti érzelmeket szerelem váltja fel. Nekem ezek ellenére is hirtelen és hamari volt ez a kapcsolat, de mint azt már számtalanszor említettem, ez nem rajtam múlik.
Hogy az őszinteséggel se szűkölködjek, nekem nem tetszett annyira Leila karaktere. Olvasás közben olyan tipikus ,,sokat szenvedtem, de most jön csak a java" karakternek tűnt, aki jóságos, erős, kedves, de különlegesebb tulajdonságát nem ismerjük meg a fejezetek során. Szép meg szerelmes, de ez még távol sem elég ahhoz, hogy elnyerje a tetszésemet. Aggass rá több különlegesebb jelzőt, írd le az érdeklődési körét. Ha ezt megteszed, akkor garantálom neked, hogy a jövőben jobban fogom kedvelni Leila karakterét.
Ami még tetszett a lánnyal kapcsolatban, az a gonosz énje. Titokzatosságot hagyott maga után, gonosz és magabiztos aurával rendelkezik. Ezzel a rosszabb énnel kapcsolatban még számos új dolgot szeretnék megtudni, remélem a jövőben alkalmam is lesz rá. Ami még említésre méltó részemről a főszereplővel kapcsolatban, azok az apró idézetek a részek elején. Néha kissé rövidre sikeredtek, de nagyobb vonalakban elnyerték a tetszésemet ezek az apró mondatok.
A történetedben egy jó pár főszereplő és mellékszereplő is helyet kapott, de én most csak a fontosabbakra térnék rá. Kitárgyalnám a démoni, de mégis jóságos Harry Styles karakterét is. A fejezetek elején maga volt a megtestesült gonoszság, de így a történtek végére kezdtem megkedvelni a karakterét. Kemény, erős jelleme van, de felfedezhető egy gyengepont is a tetteiben, amely főleg Leila körül forog. Kifejezetten tetszett ez a gyengédebb, humorosabb énje, amelyet a lány közelében fedezhettünk fel. A göndörhajú, zöldszemű srác annak ellenére, hogy egy általam nem kedvelt banda tagja, belopta magát a szívembe. A szavaiból, tetteiből sütött a szerelem, amolyan ördögi álcát viselő angyalnak tudnám elkönyvelni.
Kedvenc jelenetem tőle az volt, amikor Leilával várost néztek, és minden újdonságra gyerek módjára rámutogatott. Szóval az első előítéletem ellenére kellemeset csalódtam benne, és meg kell, hogy mondjam, hogy a történeted során talán, de csak nagybetűs Talán ő volt az egyik legkidolgozottabb karakter.
És akkor még pár sort az együttes másik tagjáról, Zayn Malikról. A cselekmény kibontakozása allatt további két One Direction-tag is szerepet kap, de az ő múltjukat, történetüket homály fedi, amelyről gondolom később fogod lerántani a leplet.
Na de visszatérve Zaynre. Vegyes érzelmek kötöttek a karakteréhez. Először kifejezetten tetszett a személyisége, aranyos srácnak tűnt. De amikor beköpte Harryt és Leilát szökés közben, egy fekete pontot hagyott a szememben. A történet elején még többet érez Leila iránt, mint barátság, és ezek miatt az érzések miatt  konfliktus alakul ki a két bandatag között. A későbbiekben viszont rendeződnek a dolgok, Zayn a legjobb haver szerepét veszi fel, és ez így van rendjén. Jómagam soha nem voltam a szerelmi háromszögek rajongója, ami a te esetedben sem volt másképp. Na de az elrendeződött kapcsolatok után a fiú karaktere kedvelhető, segítőkész baráttá változott.
Szereplők terén ennyi is lenne, nem is húznám tovább a dolgokat. Jótanácsnak csak annyit, hogy dolgozd ki jobban a karaktereidet, írd le őket alaposabban. A személyiségek nagyobb vonalakban szerethetőek, viszont nem lehet túl jól kiismerni őket. Továbbá a párbeszédekre is figyelj oda jobban, mivel ezekből a beszélgetésekből is megismerhetjük a szereplők stílusát, viselkedését!
Szereplők:3\5 

Fogalmazás,stílus: Ha eddig nem voltam túl szőrősszívű, hát akkor most az leszek. Az a helyzet, hogy az írási stílusod és a történeted kreatív és egyedi, de jó sok bajod akad a kivitelezéssel.
Először is hiányoltam a bővebb kifejtéseket, leírásokat. Gyakran előfordult, hogy csak ,,toltad a dumát" és nem figyeltél oda a részletekre, a leírásokra. Ha ezeket nem veszed figyelembe, akkor a mesélés ritmusa egyhangú ütemet vesz fel, és az olvasót is untathatja.
,,Fel álltam és közelebb mentem. Leültem a ládikó mellé majd a kezembe fogtam. Egy kulcs lógott az oldalán. Letéptem a biztosító fonalat így már a kulcsot a kezemben fogtam. Belehelyeztem a zárba és egy kis kattanás jelezte, hogy nyitva van. Lassan emeltem fel a tetejét. Meglepetésemre egy könyv helyezkedett benne."
Például a fenti szövegrész egyszerű mondatai unalmasnak tűnhetnek egy kívülálló számára. Ezt a hibát pár jelzővel esetleg hasonlattal tudnád izgalmasabbá tenni. Például leírhatnád a lányban lejátszodó érzelmeket, amelyek a láda felnyitása közben kavarogtak benne. Vagy esetleg körülírhatnád a láda és a könyv kinézetét. Ezek az apró erőfeszítést igénylő dolgok szépen aláfestenék a történetet, és színesebb képet varázsolnának az olvasó szeme elé. Őszintén javaslom, hogy vesd be ezt az írásmódot.
Amin még javítanod kéne, azok a párbeszédek megalkotása. Gyakran elég egyszerű beszélgetéseket vezetsz le a szereplők között. Persze a humoros párbeszédek is bőven megtalálhatók a blogodban, de néha előfordulnak hosszabb, vontatottabb csevegések is, amelyek egy rövidebb fejezet felét foglalják el. Ezekre figyelj oda jobban, válaszd meg jobban a párbeszédeket, amelyek a jövőben jobban tükrözzék a szereplők viselkedését. Továbbá arra is érdemes felfigyelni, hogy ne csak egyszerű tőmondatokat, hanem hosszabb, kifejtettebb mondatokat használj a karakterek szóváltásakor.
Ami még szemet szúrt, az a helyesírásod. Ne haragudj a következőkben leírtakért, de elég helytelen a helyesírásod. Minden második mondatban hibákba botlottam, amelyek gyakran elvették az olvasás nyújtotta örömöket. Ezek hol elírási, hol helytelenül használt írásjelek voltak. Az alábbiakban felsorolok pár gyakrabban elkövetett hibát, amelyek alapján javíthatsz a helyesírásodon.
,,Ujjamat végig húztam a konyha pulton...hát..nem kis kosz jött le róla."
,, -De hirtelen fel ébredtem..."
Többszöri helyesírási hibáról van most szó. Bizony előfordul, hogy elírjuk a dolgokat, de a szinte minden alkalommal történő elírás már komoly figyelmet igényel. Az igekötőket mindig különválasztod az igéktől, amely nem csak helytelen, de hamar szemet szúr. Ezt a hibát nem egyszer követted el, szinte minden részben akadt belőle egy jó pár. Figyelmed erre is terjedjen ki, sok más egyéb mellett.
,,Szuper...ja... még sem."
,,Tudom, hogy mit csinálok ma...kitakarítom a lakást."
A hármas pontok. Valahogy mindig feltűnik, ha valaki hasztalan használja e írásjeleket. A te esetedben sem volt ez másképp, és bizony nem egyszer figyeltem fel a pontok halmozására. Már a fülszövegnél felfigyeltem erre, és a történeted során számtalanszor méltatlankodtam magamban egy sort. Az én szememnek jobban mutat az, ha a hármas pontok csak akkor tűnnek fel, ha tényleg szükség van rájuk, és nem akkor, ha éppen kedvünk van hozzá. Használjuk szép, kerek, befejezett mondatokat és hanyagoljuk a mondattöredékek beszúrását.
,,Egy fáradt nyúzott arc nézett vissza rá."
,,Mikor kinyitottam berohantam a szobámba előkerestem a kulcsot és bezártam a bejárati ajtót. "
Másik nagy szenvedélyem a vesszők kritizálása. Persze én is számtalanszor követek el efajta hibát, de azért próbálok odafigyelni ezekre is. Nálad legtöbbször vagy helytelenül fordulnak elő, vagy éppenséggel eltűnnek. Az első és második mondatokban egy jó pár vesszőt elhagytál. Mivel a mondatok során felsorolás is helyet kapott, kötelező az írásjelek használata. Ismételten többszöri hibáról van szó, amely számos alkalommal előfordul a részek során. Ezeknek szentelj több figyelmet, hogy ne kövess el több hibát. Mielőtt kiraknád a vesszőket, gondold végig, hogy milyen mondatrészeket kell összekapcsolnod velük, és ha ezt alkalmazod, garantáltan könnyebben fog majd menni a vesszők használata.
Röviden és tömören ennyi is lenne a fogalmazásról. Figyelmetlenségi és elírási hibákon kívül nem találtam nagyobb problémákat, de a fentiekben felsoroltak enélkül is elég sok javítást igényelnek. Javaslom, hogy közzététel előtt még egyszer, alaposan nézd át a fejezeteket, vagy ha időd esetleg nem engedi meg, fogadj fel magad mellé egy bétát, aki szívesen átjavítja neked a fejezeteket.
Összességében ennyi lenne. Úgy gondolom, hogy ügyesen írsz, de helyesírás terén van még mit fejlődnöd és ebből kifolyólag leszek most kicsit keményebb a pontozásnál. Írj és olvass többet, hogy gazdagodjon a szókincsed és az írási tudományod, és ha ezt megteszed, biztosíthatlak róla, hogy nem lesz több gubanc az írásaiddal kapcsolatban!
Fogalmazás,stílus:2\5 

Összesen:18,5\25

Remélem a segítségedre válnak a tanácsaim! Köszönöm, hogy elolvashattam a történetedet, és hogy  írhattam is róla! További sok sikert kívánok a blogodhoz! :)

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen köszönöm hogy időtszántál a blogomra! Sokat segítettél! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! ^.^
      Nagyon örülök,hogy segíthettem, szívesen írtam meg a kritikát! :) Köszönöm, hogy engem választottál! ^_^

      Törlés