Kritika #86 - Rebels - Lázadók

Üdvözlet mindenkinek!

A mai napon Sári Chan Rebels - Lázadók című blogjáról készítettem el az alábbi kritikát. Előfordulhat, hogy a kritika végéhez érve a blog írója legszívesebben hozzám vágna egy fél téglát, de igyekszem elkerülni a szőrszálhasogató énemet (na meg a téglákat). 

Sok kitartást az iskolához és szép napot kívánok! :)

Cím: A blogod elnevezése teljes mértékben tükrözi az oldal hangulatát, témáját. Első olvasás alkalmával nyilvánvalóvá válik a blog középpontja, amely körül a történet forog. 

A kreativitás használatát hiányoltam a legjobban a címmel kapcsolatban. Értem én, hogy egy találó elnevezés kiválasztása elsődleges feladat, de nem az a legjobb megoldás, ha kiválasztjuk az első címet, ami az eszünkbe jut. A cím egyértelműen a történetedben fontos szerepet kapó bandára, és a fiúk által alapított intézményre utal, amely a meg nem értett, lázadó szellemű tinédzserek keresésével foglalkozik. Habár az elnevezés tökéletesen passzol mint a kinézet, mint a történet jelleméhez, közel sem tökéletes. Az egyértelmű utalás nemes egyszerűsége könnyedén magával ragadhatja a hasonló stílusú embereket, de hiányzik belőle a kettős jelentés, rejtélyesség, amely felcsigázza egy kívülálló blogger érdeklődését is.

Lényegében tehát találó, egyszerű elnevezést mondhat magáénak a blogod, amely nem a túlbonyolított, terjedelmes szókapcsolatokkal, hanem az egyértelműséggel, nyilvánvaló közölnivalóval vált nevezetessé számomra.

Cím: 4/5 

Design: Őszinteséget igényelve meg kell hogy mondjam, hogy nem varázsolt el a blogod kinézete. Első pillantás alkalmával arra jutottam, hogy sajnos már a kritika elején kötözködni fogok.
Az oldal domináló színeit a sötétebb árnyalatok alkotják, elsősorban a fekete, szürke és a fehér. Ezek tömkelege egyszerű összképet mutat, amelyet a fejléc többszínűsége zavar meg. Ha már a fejlécet említettem, ki is térnék rá részletesebben .
A kép közepén a főszereplő, Sarah Simson kap helyet. A karakter tengerkék öltözete és körvonala messzemenőleg eltér a fejléc és a blog színvilágától. Központi helyzete tökéletes választás volt a fejléc készítőjétől, de a kép további részletei nem örvendtek túl nagy sikernek a köreimben.
A főszereplő lány mögött helyet kapó bandatagok és egyéb szereplők fekete-fehér árnyalatokban pompáznak. Megvagyok győződve róla, hogy a középponti lány képe is sokkal jobban mutatna fehér-fekete színekben, ráadásul nem szúrna szemet olyan hamar az éppen arra járóknak. A szereplők zsúfolt csoportját különböző textúrák követik. Ezek jelenléte figyelemfelkeltő, szép, összezavaró meg minden, de ugyanakkor fölösleges. Egy kissé túlzsúfoltnak és furcsának tartottam a fejléc összképét. A színvilág találó, de eltérő, változatos árnyalatai tükrözik a történet hangulatát, de rendezetlen és furcsa képet mutatnak az olvasó felé. Az értelmetlen fecsegésemet most pár rövid mondatban foglalom össze. Tehát ami a fejléccel kapcsolatban változtatást igényel :
Elsősorban a színvilág. Fokozatosan bontakoznak ki előttünk a színeket megtestesítő rétegek, először a kék, majd a fehér, fekete, vérvörös, és ismét a szürkés árnyalatok. A színek viszonyulása egymáshoz egy összecsapott fejlécet tár elénk. Őszintén ajánlom, hogy ha a közeljövőben fejléccserére esne a választásod, mindenképpen gondolkodj el egy egyszerűbb színvilág mellett, amely jobban passzolna a blog további részeihez, és az olvasóknak is rendezettebb képet mutatna.
A karakterek nagyobb számban való előfordulása is hamar szemet szúrt. A pontosítás kedvéért hozzátenném, hogy kereken hat személyiség uralja a fejlécedet. Túl sok a mellékszereplő, elegendő volna Sarah és Andy ( a két legfontosabb egyéniség ) jelenléte. A háttérben található bandatagok képe igénytelen, a történetben ugyan fontosabb szerepet töltenek be, de a fejlécen való megjelenésük nem kötelező, sőt, fölösleges helyet foglaló és az összképet elrontó. Egy, kettő, vagy esetleg három karakter feltüntetése bőven elegendő lenne egy rendezett külsejű, szemet gyönyörködtető fejléchez.
Ám a fejléc kritizálásával még koránt sem végeztem. A háttérbe szoruló textúrák tetszetősek, de nem kapcsolódnak a történethez. A vörös rózsák és bonyolult motívumok helyett egy épület, egy város látképe, esetleg pár fegyver vagy hangszer jobban kapcsolódna a blogod stílusához, a történet alakulásához. A feliratok külalakjával szintén nem vagyok elégedett. De mielőtt még a címet ecsetelném, kíváncsi lennék arra, hogy mit keres a fülszöveg a fejlécen? Érdekes és általam eddig még nem látott kivitelezés az előhang felvázolására, de talán közel sem a legjobb megoldás. Erre tökéletes hely a modulsáv, ahová egy terjedelmesebb változatban is lefirkanthatod az előszót, szemnek, olvasónak és fejlécnek kedvezve, mivel a kép a fülszöveg nélkül is számtalan textúrát tartalmaz, amelyek mellé értelmetlen az előszó társítása.
A cím megjelenítése elfogadható, eltekintve attól a ténytől, hogy a vörös betűk eltérnek a blog árnyalatainak összességétől. A betűméret megfelelő, a lényeg ott van, a színek is passzolnak a fejléchez, habár ez a blog főoldaláról nem mondható el. A te neved tűnik fel a cím alatt, és az információs modul hiányossága miatt arra a következtetésre jutottam, hogy a fejléced saját készítésű, de kérlek javíts ki, ha netán nem így van.
A modulsávot bizonyos szempontból hiányosnak találtam. Az információs modul nagyon foghíjas, egy-két tényt közölsz csupán az olvasóval, amely közel sem elegendő. Ha a blog nyitásáról, zárásáról meg egyéb másodrangú dolgokról nem is teszel említést, mindenképpen fel kéne tüntetned a történet műfaját, stílusát, a fejléc készítőjének nevét, meg a design megalkotóját. A történet szempontjából rossz pont, ha nincs feltüntetve annak műfaja, sajátosságai. Ezeket a tanácsokat mindenképpen fogadd meg, és bővítsd ki az Info Box nevezetű modult egy-két hasznosabb tudnivalóval az olvasóid számára.
Külön kiemelném az oldalsáv gyöngyszemét, a könyvborítót. E kép nemes egyszerűségével és szépségével hívja fel magára a betoppanó figyelmét. Választékos textúrák szépen összeillesztett csoportja, amely tetszetős kinézeted biztosít a rajongóknak. Első látás alkalmával elnyerte a tetszésemet, nem találtam benne kivetnivalót.
Az oldalsáv további része nagyobb vonalakban rendben volt. A rendszeres olvasók külön elnevezést kaptak, és az oldal statisztikája is eltérő nevezésben részesedett. Az utóbbit kissé furcsának és hosszúnak tartottam egy ilyen modulhoz, de az egyszerűbb, tömörebb névválasztás már nem az én dolgom.
Egy alapként szolgáló modul jelenlétét viszont hiányoltam. Ez nem más, mint az üzenetek közvetítőjeként szolgáló csevegő, a Chat. Csupán javasolni tudom, hogy iktass be egy csevegőt az oldalsáv középtájára, ahol az arra járók üzenetet hagyhatnak neked a blogról alkotott véleményükről.
Amit viszont a legeslegjobban hiányoltam a főoldalról, az a menü, ahová a blog oldalai kerülnek feltüntetésre. Sehol egy szereplős, fejezetes oldal, amelyek alapján könnyebben ki lehetne igazodni a blogon. Az Archívum segítségével kerítettem elő a régebbi bejegyzéseket, a szereplős oldal helyett pedig szereplős bejegyzés után kellett keresgélnem. Kézenfekvőbb és könnyebb volna keresgélni a blogon egy egyszerű menü segítségével. Ha a részletbe mélyülő tanácsaim felett szemet is hunysz, ezt a megfigyelést minél hamarabb alkalmazd.
A bejegyzések terén viszonylag rövid leszek. Két jelentősebb problémám akadt ezekkel kapcsolatban. A bejegyzések külalakja elfogadható, habár nem a legjobb megoldás fekete alapon fehér betűtípussal közzétenni a részeket. Az első fejezeteknél arra is felfigyeltem, hogy egyes mondatok különféle, színes betűtípussal és háttérszínnel íródtak, amelyek sértették a szememet, és összezavarták a bejegyzések színvilágát. A fejezetek címe átlagos, dőltbetűs írásmódot használt fel. Ezzel sem akadt nagyobb gond, de egy-két mondatban kitérnék a bajosabb érveléseimre is.
A részek találó elnevezéssel rendelkeznek, de a terjedelmük igencsak hiányos, és öt perc alatt végeztem egyikükkel. A rövid fejezetek hanyagolását azzal is megoldhatod, hogy két részt egybevonsz, és akkor nem kell a tömör bejegyzések miatt aggódnod. A megbotránkozásom oka mégiscsak az illusztrációk, mozgóképek sűrű jelenléte volt. Az is előfordult, hogy egy bejegyzésben 6-7 kép is helyett kapott, amelyek legtöbbször olyan információkat közöltek velünk, mint egy szereplő aznapi ruhaösszeállítása, kinézete, amelyet a szereplős bejegyzésnek köszönhetően már megismerhettünk. Az öltözetek, mozgóképek és további részletbe mélyülő dolgokról szóló képek sűrű használata felesleges, haszontalan. Nyugodtan rábízhatod őket az olvasó képzeletére, nem szükséges az aprólékos bemutatás a karakterek minden egyes tettéről, amelyek ábrázolása nem csak a bejegyzéseket, hanem a nézelődőt is megzavarhatják. A képek számának csökkentése mindenképpen ajánlott, a közeljövőben próbáld meg hanyagolni őket.
Lényegesen tehát ennyi is volna kinézet terén. A blog mostani külseje közel sem tökéletes, de ezen akármikor változtatni lehet. Ha netán kedved adódna egy kis alakításhoz, rendezéshez, fogadd meg a tanácsaimat, és meglásd, hogy egy rendezettebb, szebb külsőt biztosíthatsz a blogodnak. Remélem segítettem ezzel kapcsolatban, és nem voltam túl szőrösszívű. Bízom benne, hogy egy kis odaadással kiküszöbölheted a hibákat! :)

Design: 2,5/5

Történet: Egy bölcs ember szerint egy jó írónak két feladata van: olvasson és írjon sokat. A te esetedben értékelem a lelkesedést és a pozitív hozzáállást az íráshoz, de nem tagadhatom le azt, hogy az írásaidon számtalan csiszolnivaló akad. Elsősorban a kivitelezés jelentett nagyobb problémát, és egy-két helyen a történet valóságalapja is elcsúszott. Az alábbiakban leírom azokat az észrevételeimet, amelyek némi javítást, több figyelmet és gyakorlatot igényelnek.
A fülszöveg nem tartogatott túl sok újdonságot számomra. Az első mondatban utalást kaptunk arra a bizonyos rajzra, amely megváltoztatta a lázadó szellemű Sarah Simson életét. A továbbiakban három költői kérdést teszel fel. Ezek összessége közel sem elég egy kidolgozott, kerek előszóhoz. Ráadásul a fejlécen kap helyet, amely elrontja a kép világát. Egy megfelelő fülszöveg reményében azt ajánlom, hogy bővítsd ki pár kevésbé Spoileres mondattal a szöveget, hogy az olvasók összetettebb képet tudjanak alkotni a történetről, és a kész előhangot helyezd át az oldalsávba.
Már a fülszöveg elolvasása és a blog kinézetének megpillantása után rájöttem arra, hogy egy dark, szomorkásabb hangulatú bloggal lesz dolgom. A történet tulajdonképpen egy Black Veil Brides fanfiction, ami az oldalon nem volt feltüntetve, így hát a fejezetek olvasása közben világosodtak meg előttem a dolgok. Na de nem is húznám tovább a szót, rátérnék a történet részleteinek boncolgatására.
A történet alapötlete megkapó lehet egy olyan rajongó számára, mint amilyen jómagad is vagy, kedves író. A banda és a lázadóknak létrehozott intézmény jelenléte számos blogger érdeklődését felkeltheti. De az ilyen esetekben az olvasók a fejezetek minőségére is felfigyelnek. Itt lép közbe a probléma, amely a kivitelezés, fogalmazás terén hívta fel magára a figyelmemet.
Történetünk elején egy átlagos, hétköznapi iskolás nap kimenetelét vehetjük figyelembe. Hősnőnk életét az a bizonyos rajz fordítja a feje tetejére, amelyet teszt közben rajzolgatott egy papírlapra. Ezen a napon a lány személyisége és a rajz (?) miatt a szülei elmegyógyintézetbe küldik főszereplőnket. Értem én, hogy Sarah egy emós, kemény lány, aki gyakran bajba keveredik és a személyiségével gyakran kiakasztja a szüleit, de valószerűtlennek tartom azt, hogy egy rajz verte ki a mindent megváltoztató biztosítékot. Egy verekedés, váratlan dühroham bekövetkezését megértettem volna, de te egy rajz mellett kötöttél ki. Érdekes és egyedi gondolat, de manapság nem küldenek tinédzsereket egy rajz miatt javító- vagy elmegyógyintézetbe.
A történet elején az is feltűnt, hogy felszínesen vezeted az események fonalát. Mindig a fő cselekményszál kialakítását helyezed előtérbe, de szem elől téveszted a háttértörténetek, részletbe mélyülő dolgok bemutatását. Már az első fejezetek közzétételével túl felületes voltál. Egyből belevágtál a történet közepébe, a főszereplő addigi életére fittyet hányva. A közeljövőben azzal próbáld orvosolni ezt a hiányosságot, hogy iktass be minél többet emlékképet Sarah, vagy éppenséggel más karakterek szemszögéből, hogy megismerhessük azok eddigi múltját.
A felületes mesélés megszüntetésére több gyakorlást és olvasást ajánlok. Ha ezeket alkalmazni fogod, egy huzamosabb idő után te is rájössz arra, hogy a részletesebb írás nem csak élvezetesebb, hanem szórakoztatóbb és kézenfekvőbb is, mint az olvasók, mint az alkotó számára.
Na de visszatérve a történethez. Amikor a középpontban forgó lány az elmegyógyintézetbe kerül, legnagyobb szerencséjére a Lázadók vezetője és a banda énekese kimenti onnan a lányt, és a szülők által meg nem értett fiatalok közé viszi őt. A Rebellek között Sarah számtalan eseményen megy keresztül, szerelmi és barátságos szálakba keveredik, miközben az ügyek egyre jobban összekuszálódnak.
A továbbiakban is hiányoztak az információk. A Lázadók csoportjának és az ellenség F.E.A.R. nevezetű egyesületének keletkezésével kapcsolatban éreztem a legnagyobb hiányt. Miért jött létre a két csoport és miért ellentétesek a nézeteik? Kik voltak az alkotók és honnan jött az ötlet a társulat megalapításához? Efajta kérdések tömkelege merült fel bennem, miközben a fejezeteket olvastam. A jövőben próbálj meg erre is több figyelmet szentelni, mivel ez a megfigyelés még mindig a háttértörténet kategóriájába tartozik.
Az intézményben töltött idő jelentős változást tölt be Sarah életében. Egy harcnak, további élményeknek és kalandoknak lesz részese főhősnőnk, amelyekben ismételten egy-két kivetnivalót is találtam. Először ott volt a támadás az ellenséges tábor ellen. Hamari és váratlan cselekedet volt, kiépítetlen tervvel, és a leírás sem volt elfogadhatóan alapos. A két csoport további harci állapotáról már nem kapunk bemutatást, tehát ez a kis csatajelenet betöltötte a további események izgalmalomtartalékát is.
A F.E.A.R. fölött aratott győzelmet a Lázadók egy kis fesztiválozással koronázzák meg. Egy ilyen egyedi és meg nem értett társaságnak talán rejtve kéne maradnia az emberek elől, akik nem néznék túl jó szemmel, hogy fekete ruhás, feketére festett, fiatal felnőttek nyilvános helyeken szórakozgatnak. A fesztiválos fejezetekben egy olyan eseménybe botlottam, amelyet szúrós szemek társaságában olvastam végig. Ez a jelenet a pultos lány és a bandatagok között játszódott le, amikor az ismeretlen lány, khm, olyan dolgot csinált, amit nem szívesen írnék le. Ezzel kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy ilyen abszurdum dolgok a valóságban nem fordulnak elő, tehát a közeljövőben hanyagold az efajta részek jelenlétét, és figyelj oda jobban az események valóságalapjára
A további fejezetek nagyobb részét a romantika töltötte be. Andy és Sarah között bontakozott ki ez a románc, amelyet számos akadály nehezített meg. Gondolok most itt Amandára, a szőke lázadóra, és az énekes volt barátnőjére, Juliettre, akikre a szereplős szempontnál bővebben kitérek. A két főbb karakter első látásra szerelem alapon viszonyultak egymáshoz, amelynek pár röpke fejezet után pozitív eredménye is lett. A történet szerelemmel fűtött tere fontos szerepet tölt be, amelyről szintén a későbbiekben nyilatkozom. Az eddigi fejezetek vége felé a cselekményszálak összegabalyodtak. A lány szülei nézőpontot váltottak gyermekük viselkedéséről, így aztán Sarah az utolsó részek erejéig újra ellátogatott az iskola épületének romlott falai közé.
A történet egyik pozitív alapkövét a humor képezte. A vicces párbeszédek olvasása közben gyakran még én is elmosolyodtam, és a humor állandó jelenlétét örömmel fogadtam. Az egyik erősséged ebben rejlik, amelyet kedved szerint használhatsz fel az elkövetkezendőkben, de ha rám hallgatsz, mindenképpen gyarapítod a nevettető történetek/fejezetek számát
Röviden és velősen ennyit szerettem volna mondani a történetről. Az alapötlet érdekes, figyelemfelkeltő, amely számos hozzád hasonló nézelődő figyelmét könnyedén felkeltheti. A kivitelezéssel, fogalmazással nagyobb bajok vannak, mivel az írási stílusod eléggé kezdetleges, egyszerű és mindenek előtt felszínes. Nem szeretnélek megbántani a leírt soraimmal, viszont kötelességemnek érzem azt, hogy segítsek a fejlődésben az írással kapcsolatban. Próbálj meg több és alaposabb fogalmazást készíteni, gyakorold a leírások, hasonlatok, háttértörténetek többszöri használatát. Ha a leírtakat megfontolod és alkalmazod, biztos vagyok benne, hogy a jövőbeli írásaid érkezését hűséges olvasók hada fogja kivárni.
Történet: 3/5

Szereplők: Ennél a szempontnál kissé rövid leszek. Egyrészt azért, mert a felületes írásmód alól a karakterek sem képeztek kivételt, másrészt azért, mert elég sok személyiséget említesz meg, amelyekből maximum hármat tudtam kiismerni. Mielőtt még rátérnék a személyiségek alaposabb elemzésére, ejtenék pár szót a karakterek általános körülírásáról.
A történetedben számos szereplő kap megemlítést , amelyek egy-két megnevezés kivételével nem kerülnek rivaldafénybe, és a nevükön kívül jóformán semmit nem tudhatunk meg róluk. Túl sok nevet közölsz az olvasóval a fejezetekben, amelyek a háttérbe vesznek, ezáltal összekeverve az olvasó fejében a szereplőket. E probléma elsimítására azt az eljárást ajánlom figyelmedbe, hogy a karakterek nevének megemlítésekor írj róluk egy egy-két mondatos ismertetőt, amelynek alapján a rajongók könnyebben kiismerhetik az illetőt, és mindenképpen szánj nekik több szerepet a történetben, ezáltal jobban körülírva a személyiségeket.
De ha már a mellékszereplők kialakítását boncolgattam, egy rövidebb bekezdés erejéig rátérnék a fontosabb egyéniségek körülírására. Akárcsak a háttérbe szorulók, a fontosabb karakterek kialakítása is kihagyhatatlan. Csupán az alaptulajdonságok bontakoznak ki előttünk, amelyeket az esetek többségében a tettekből és párbeszédekből ismerhettünk meg. A külső tulajdonságok a főszereplő szemszögéből elfogadhatóak voltak. Ezeket a rövid és néhai leírásokat nagyobb részt a főszereplő srácról, Andyről olvashattuk. Az sem kerülte el a figyelmemet, hogy elég gyakran írod le a szereplők öltözetét. Ezek a részletbe mélyülő leírások haszontalanok, az olvasó ezen elemek nélkül is könnyedén el tudja képzelni a karakterek öltözködési stílusát, amelyek legtöbbször sötét színekben pompáznak.
A szereplők külső tulajdonságainak bemutatását a szereplős bejegyzésnek köszönhetően megismerhettük, de nem ártana, ha a történet folytatásában legalább egyszer leírnád a hiányos szereplők kinézetét. A belső tulajdonságok leírása viszont annál hiányosabb volt. A fontosabb személyiségekhez megkaptuk a kellő alapokat, de a mellékes szereplők egyénisége a háttérben maradt. A karakterek sajátosságaihoz használj minél több leírást a külső tulajdonságokhoz, a rejtett, belső tulajdonságoknak pedig szentelj több figyelmet, és figyelj oda jobban az olyan szempontokra is, mint az érdeklődési kör, hobbi, stb.
Első karakternek természetesen a főszereplőt, Sarah Simsont tárgyalnám ki, a megadott információk szerint. A lány lázadó szellemének és különleges stílusának, viselkedésének köszönhetően elmegyógyintézetbe kerül, ahol szorosabb ismeretséget köt a B.V.B. titokzatos énekesével, Andy Biersack-kal. Hogy őszinte legyek veled, kedves író, Sarah személyisége semleges maradt számomra. Nem ismertem ki tökéletesen a főszereplőt, így hát nem ítélkezhettem róla.
A történet folyamán főszereplőnk számtalan barátot és ellenséget szerez, és megtanul harcolni is, amelyek részletei homályosak maradtak előttünk. A fenti szempontban már kitárgyaltam a lány Lázadók közötti életét, így most rá is térnék arra a részre, ahol a szimpatikus és antipatikus észrevételeimet fejtem ki Sarahról.
Elsősorban értékeltem a végtelenül erős személyiségét. Bármilyen megrázó esemény után talpra tudott állni, és feltartott fejjel folytatta az életet. ( Habár furcsának tartottam azt, hogy néha okvetlenül könnyezte meg az eseményeket, de ezt leszámítva kitartó és erős maradt.) A stílusa viszont nem ragadott magával. Magába forduló, visszahúzódó természettel rendelkezik, aki kiközösítve éli mindennapjait. A társadalom által meg nem értett, éppen ezért tökéletesen beillik a Rebelek közé. A B.V.B. a mindene, a zene és a banda segítségével sikerült átvészelnie eddigi elnyomott életét. A szülei elítélik személyisége miatt, de végül ráébrednek az általuk elkövetett hibára, és visszafogadják egyetlen lányukat a családba.
Főszereplőnkről nagyobb vonalakban ennyit tudnék elmondani, tehát át is térnék a következő kiválasztottamra, aki történetesen Andy Biersack .
Az ő karaktere sem volt tökéletes, az én köreimben nem örvendett túl nagy sikernek. A Lázadók igazságos vezetője, a Black Veil Brides híres énekese. A banda zenei műfaja nem került túl közel a szívemhez, de ennek ellenére érdekesnek és nem mindennapinak találtam a fanfiction alapjául szolgáló együttest.
Andy családi állapotáról nem kapunk részletesebb bemutatást, csupán volt barátnőjének emlékképe tűnik fel a fejezetekben. A lány tragikus távozása nagyon megviselte az énekest, arról már nem is beszélve, hogy Juliett a jegyese volt. A régi barátnő története furcsa és csapongó, hol a Lázadók mellett tevékenykedett, hol meg az ellenséges tábor számát bővítette. Ezzel kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy Juliett karaktere a hallottak alapján nem nyerte el a szimpátiámat, de ennek ellenére úgy éreztem, hogy a kétségbeesett lány emléke még mindig ott dereng a vezető fejében, és a szíve mélyén még most is gyengéd érzelmeket táplál elhunyt kedvese után.
Ugyanakkor a fiú tetteiből és szavaiból sütött a szerelem Sarah iránt. A fejezetek olvasása közben nyilvánvalóvá válik, hogy Andy fülig beleesett az új lányba, és mindent megtesz annak érdekében, hogy együtt lehessenek. Ez a romantikus gesztus aranyos volt a részéről, de a sátorban elkövetett incidens után egy rossz pontot könyveltem el a fiúnak, a nyomulása végett.
Szempontom végén még szeretnék pár sort betölteni az Andy-Sarah párosról. A többi karaktert nem sikerült annyira kiismernem, hogy részletesebb információkat közölhessek róluk, ennél ez oknál fogva a történet középpontjában forgó szerelmesekről fogok most szót ejteni.
A két főszereplő között létrejött kapcsolatot a ragaszkodó jelzővel tudnám a legjobban leírni. Ez a viszony egy aranyos, gyorsan kialakuló szerelmet mutat be. A párossal az égvilágon semmi bajom nem akadt, de a szerelem kialakulásának leírása igencsak felszínes és lényegretörő. Ezzel kapcsolatban az verte ki nálam a biztosítékot, hogy a zenész főkarakterünk, ha emlékezetem nem csal, már a harmadik fejezetben kimondta a lány iránt érzett érzéseit a ,,Szeretlek" szó felhasználásával. Még az első látásra szerelem sem ilyen gyors, hiszen az igazi, komoly érzelmek kialakulásához hosszabb idő szükséges. Akárcsak a többi szempontnál, itt is a részletesebb kivitelezést hiányoltam.
Szerencsére a főszereplő nem ment bele vakon a kapcsolatba, így hát felőle nem panaszkodhatok. Az Andy-Sarah féle igazi kapcsolat kezdete már jóval ezután kezdődik el, tehát a megbotránkozásra nincs nyomós okom. A nagy szerelem beköszöntése előtt a két karakter tettei igazolják érzéseiket, állandóan egymás társaságát keresik, a kapcsolat kezdete után pedig egy humorral fűszerezett, hűséges és szerethető pár immár részletesebb életének lehetünk részesei.
Összességében a szereplők ezidáig kialakított alapszemélyisége nagyobb vonalakban szerethető, csupán a kivitelezéssel és a bemutatással akadnak nagyobb problémák. Ezen gondok eltüntetésének reményében használj több leírást, fektess több gyakorlatot az írásba, és nem utolsó sorban alakítsd ki a karakterek eddigi életének főbb mozzanatait.
Szereplők: 3/5

Fogalmazás, stílus: Fogalmazás szempontjából először a szövegalkotásra, a későbbiekben pedig a helyesírásra, gyakrabban előforduló elírásokra fogok részletesebben kitérni.
Mint azt a kritikában már megemlítettem, a fogalmazásod igencsak kezdetleges, a lényegretörő írásmódra törekszel, és a szóismétlések is gyakrabban előfordulnak a bejegyzésekben.
A szóismétlések nagyobb számban fordultak elő. Ezen problémák jelenléte egy idő után monotonná és idegesítővé válhat. Ráadásul a te esetedben ugyanabban a mondatban vagy bekezdésben voltak megtalálhatóak ( Pl.: ,,Leült az ágya szélére,és érdeklődően rám nézett,és kíváncsi volt rá hogy miért zargatom már megint."), ami csak olaj volt a tűzre. A tulajdonnevek is számos alkalommal megőrizték eredeti formájukat. A választékosabb és többszínű írásmód reményében használj több köznevet (pl. fiú, lány, nő,stb ), és akkor garantáltan nem lesz több gondod a szavak és azok rokon értelmű társainak alkalmazásával.
 A párbeszédek a történet alapvető elemét képezik. A te esetedben a szereplők között lezajló beszélgetések a fejezetek több mint felét elfoglalták, ami miatt a leírások, mesélések a háttérbe szorultak, és jóformán a semmibe vesztek. A jövőben megírandó fejezetekben szerves szerepet kapó párbeszédek számát csökkentsd minimálisra, ezáltal előtérbe helyezve a leírásokat, háttértörténeteket, terjedelmesebb meséléseket.
A történet feltűnően foghíjas leírások szempontjából. Az eddig megjelent leírások többsége a fontosabb karakterek öltözetét, kinézetét mutatja be. Ez eddig mind szép és jó lenne, ha a részek nagyobb számban előforduló leírásokkal rendelkeznének. A táj-, tárgy-, és egyéb részletbe mélyülő leírások elhanyagolása egy idő után egyszerűvé válhat, mivel az olvasó nem tud tiszta képet alkotni a történet színhelyéről, időpontjáról, hangulatáról. A felületes írásmód egyik velejárójaként könyveltem el, amelyet rengeteg erőfeszítés árán ki lehet küszöbölni.
A fogalmazási stílusod egyik alapeleméről fogok most beszélni. Mondanivalóm pedig a zárójeles megjegyzések és különböző hangulatjelek körül forog. Hogy mindenki megértse feltételezésem okát, két példával bizonyítom állításomat:
,,Másnap délután Andy kockás ingében,bőrkabáttal (*olvadás*) várt engem a kijáratnál. Én pedig csak egy szürke pólóban mentem az egyszerűség kedvéért :) ."

,,Reggel Andy ágyba hozta a reggelit. (Milyen romantikus úriember ^-^.)"

A fenti mondatokban helyet kapó zárójeles megjegyzések és hangulatjelek oda nem illőek, és ha minden második mondat végén előfordulnak, zavaróvá válhatnak az olvasó számára. Egy ilyen mondatokkal teletűzdelt bejegyzés leginkább egy hangulatjelek sokaságát magába foglaló Chat-beszélgetésre emlékeztethet, amely kellemetlenné válhat egy huzamosabb ideig tartó olvasás során. Az ilyen mondatokat lehetőleg ne használd túl sokszor, néha-néha beszúrhatsz párat a bejegyzésekbe, de ne ess velük túlzásokba. Ezáltal egységesebbé és rendezettebbé válhat a bejegyzések kinézete.

Ha már a fejezetek kinézete került megnevezésre, megosztanék veled egy személyes tapasztalatot a szóközök terén. Nem kerülte el a figyelmemet az a tény, hogy az esetek többségében a vesszők után és a párbeszédjelek előtt/után nem teszel szóközt. Jómagam is beleestem ebbe a tévedésbe, de rövid időn belül rájöttem arra, hogy a szóközök segítségével a részek nem csak könnyebben olvashatóak, hanem rendezettebb összképet is mutatnak. Az előbb felsoroltak reményében próbáld meg elsajátítani ezt a módszert, és meglásd, nemsokára te is hozzászoksz a szóközök teljeskörű alkalmázásához.

A szövegalkotás terén ennyi is volna, következzen hát a helyesírás. Ezt a szempontot számtalan dologgal tudnám kibővíteni, de mivel a jegyzeteim bizonyos okok miatt elvesztek, és a kedves írót is rendesen megvárakoztattam, nem fogok minden elíráshoz példát szolgáltatni. 

A legnagyobb problémák a vesszőkkel akadtak. Szinte minden bekezdésben belebotlottam ezekbe, tehát ehhez az érveléshez nem volt túl nehéz  pár bizonyítékkal előrukkolni.

,,-Örülök hogy visszatért Sarah!-mondta az Igazgató."

,, -...Jólvan meglátom mit tehetek."

Az első mondatban a hogy szó előtt felejtetted el kirakni a vesszőt. Ez egy egyszerű és alapvető szabály, amelyet legtöbbször szem elől téveszted. Egyszerű megjegyezni ezt a rövid kis szabályt, biztos vagyok benne, hogy neked sem fog nehézséget okozni. A második mondatban a jólvan szó után hagytad el a vesszőcskét. Ehhez csupán annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy ha netán elbizonytalanodnál a vesszők helyével kapcsolatban, gondold át a mondatrészekkel és az azokat elválasztó láthatatlan vonalakkal kapcsolatos tudnivalókat , és akkor minden bizonyítékot felülmúlva könnyebb lesz odafigyelni ezekre az elírásokra.

A helyesírás terén még számos apróbb hibába akadtam. De egy kiemelkedő közülük az igekötők helyes használata volt. Az efajta hibák nagyon gyakoriak a bloggerek között, de egy kis gondolkodás árán könnyedén orvosolhatóak. Legtöbbször egybeírjuk az igét és a hozzátársuló  igekötőt, de vannak különleges esetek, amelyekhez szintén egyszerű és könnyen megjegyezhető szabályok fűződnek. 

Fogalmazás terén lényegében ennyi volna. ( Itt zárójelben még hozzátenném azt, hogy a csúnya szavak használata nem túl kézenfekvő, gyakran zavaró és idegesítő lehet. Nálad egy-két esetet leszámítva nem véltem felfedezni ezeket, és őszintén remélem, hogy az elkövetkezendőkben sem lesz erre alkalom.)

Remélem nem bántottalak meg a soraimmal, és sikerült pár újdonsággal is szolgálnom. Úgy gondolom, hogy még rengeteg fejlődés vár rád az írás terén, de a kellő odaadás és hozzáállás megvan. Az eddig megírt fejezeteket egy alaposabb átolvasás segítségével könnyedén kijavíthatod, de ha sem időd, sem kedved nem teszi lehetővé ezt, fogadj fel magad mellé egy hűséges bétát, aki örömmel kijavítja neked a bejegyzéseket. Szentelj több figyelmet a helyesírásnak, a részletesebb fogalmazásnak, és nem utolsó sorban az olvasásnak, és ha ezeket betartod,  nagyobb valószínűséggel az írás is könnyebben fog menni. Nagyon sok sikert és gyakorlást kívánok ehhez! Én szorítok neked! :)

Fogalmazás, stílus: 2,5/5
Összesen: 15/25

Remélem a segítségedre válnak a tanácsaim! Köszönöm, hogy elolvashattam a történetedet és  írhattam is róla! További sok sikert kívánok a blogodhoz! :)