Interjú Sammel

Good evening, everybody! :)

Ezúttal egy olyan bejegyzéssel érkezem, amelyet még nem volt sem lehetőségem, sem alkalmam, sem pedig időm megírni, de ennek is eljött az ideje: az első interjúmat olvashatjátok, amelyhez a kedves Samantha Gray asszisztált. 

G: Drága Sam! Elsősorban szeretném megköszönni, hogy időt szakítottál rá és elvállaltad ezt az interjút.

S: Én köszönöm a lehetőséget!

G: Ha a bloggereknek ismerős a neved, az bizonyára azért van, mert te vagy a Sam’s blog tulajdonosa. Ez az oldal gyakorlatilag sorozat, film- és könyvajánlókkal foglalkozik, de olvashatunk rajta véleménykifejtéseket is érdekes, a társadalmat nagyban érintő témákról. Ebből adódóan azt szeretném megkérdezni, tulajdonképpen mi célból jött létre eredetileg a blogod?

S: Untam a történetes blogokat. Ha megláttam egy hirdetést, tipikusan olyan volt, hogy „Új bejegyzés a történetemhez, nézz be, ha van kedved!” Ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy „Komolyan? Azért jött létre a blogger, hogy csakis kizárólag történeteket írhassunk?” Ebből adódóan én kitaláltam, hogy nagy világmegváltó leszek, és elkészítem az első könyvajánlós blogot (persze egy idő után rájöttem, hogy nem csak én gondoltam erre). Ez volt körülbelül három éve. Azóta több hasonló kritikás/ajánlós oldalt készítettem, de nem voltam elég kitartó és azt gondoltam, hogy „Áh, úgysem érdekel senkit sem a véleményem!”, ezért mind törlésre került. Viszont a Sam’s blogot tulajdonképpen azért nem hagytam abba, mert amint kitettem az első bejegyzést, jött pozitív visszajelzés. Felbátorodtam és írtam tovább szorgalmasan.

G: Jól tetted, hogy nem adtad fel! Ezen kívül egyébként írsz más blogot is? 

S: Igen, vannak történetes blogjaim is. Az egyik gimis történet, a másikat meg talán a fantasy-ba tudnám kategorizálni, de ott még készülőfélben van egyelőre a prológus.

G: Értem. Remélem, annak is legalább olyan sikere lesz, mint a Sam's blognak. Mik a tapasztalataid, többnyire milyen visszajelzéseket kap a blogod?

S: Általában pozitívakat, építőjellegűeket. Ha valamit esetleg kifogásolnak a blogomon, rögtön javasolnak valami változást, segítenek tovább fejleszteni az oldalt. Most például felajánlotta egy bloggerina, hogy készít nekem új design-t.

G: Ez igazán kedves tőle! Megérdemled a sok pozitív visszajelzést, azonban ennek sajnos az ellenkezőjét is el lehet érni. A negatív kritikákhoz hogyan viszonyulsz?

S: Hát elsőre egy kicsit megijedek, ha meglátok egyet, de aztán rá kell jönnöm mindig, hogy a javuláshoz, a fejlesztéshez ez is kell. Fogalmam sincs, hogy mit kezdenék magammal a negatív kritikák nélkül.

G: A következő kérdésem bizonyára klisés lesz, de úgy érzem, muszáj feltennem, hiszen így tudhatunk meg többet a munkásságodról. Mióta blogolsz, illetve hogyan találtál rá magára a bloggerre?

S: Először egy barátnőm írt rám nagy lelkesen, hogy új hobbit talált, mégpedig az írást és rögtön el is küldte az első blogját, ami a blogger által jött létre. Ez volt körülbelül 6 éve és annyira megtetszett a történet írás, hogy én is elkezdtem.

G: Aranyos történet! Ami pedig mindannyiunkat érintő téma manapság: a blogger társadalom. Sokan azt mondják, egyre többen kezdenek új blogba olyanok, akiknél az írás csak „divat”, vagy hirtelen fellángolás. Te mit gondolsz erről? Szerinted támogatni kellene az új, még zöldfülű bloggereket, vagy véleményed szerint is jobb lenne, ha tényleg csak azok írnának, akiknek van is hozzá tehetségük?

S: Szerintem mindenképpen támogatni kell a zöldfülűeket is, hiszen a ma már tehetségessé fejlődött bloggerek is elkezdtél valahonnan a nulláról az írást, ők is a sok támogatás és segítség által váltak olyanná, mint amilyenek most.

G: Igazán nagylelkű meglátás. Mit gondolsz, mik a pozitív és negatív hatásai annak, ha valaki blogot vezet?

S: Mindenképpen pozitív már maga az írás, a jó visszajelzések olvasása és hogy tudja az ember, hogy megérte az, amit csinált órákon vagy akár napokon át. Viszont szerintem az egy elég negatív hatása, hogy az utóbbi időkben ritka az, hogy valaki kommentel a bejegyzésekhez. A legtöbb blogger nem kap megerősítést, nincsenek támaszaik, akik noszogatnák a fejlődés irányába az írókat, ami szerintem egy nem túl jó dolog.

G: A te életedet például hogyan befolyásolta?

S: Lett egy minimális önbizalmam a pozitív visszajelzések mellett. Ráadásul nagy célokat tűztem ki az írás miatt magamnak, ami egy hatalmas nagy kihívást és élményt jelent számomra.

G: Kedves Sam! Hálás vagyok, amiért belementél az interjúba, és választ adtál azokra a kérdésekre, amelyek a fejemben motoszkáltak, s úgy gondoltam, mindenképpen fel kell tennem neked. Őszintén remélem, hogy ezentúl többen ismerhetik majd a nevedet, a munkásságodat, hiszen úgy gondolom, csodálatos ember vagy, és az is szenzációs, amit csinálsz.

S: Drága Gin, én szeretném megköszönni a kedves szavakat, valamint azt, hogy gondoltál rám!

Interjút készítette: M. Gin