Oldalak

Oldalak

2015. júl. 31.

Trailer 30# - The Linster Hotel

Szép estét, kedveskék! :)
Megint hoztam egy trailer videót nektek, ezúttal szerkesztőtársam és barátnőm, Violet E. Hunter egyik blogjához, melynek címe The Linster Hotel. Jó szórakozást hozzá! 


Üdv nektek: 

2015. júl. 30.

Trailer 29# - Harcolok érte...

Helló-belló! :)
Így estére meghoztam még egy rendelésemet, méghozzá egy trailer videót a nemrég indult Harcolok érte c. bloghoz, melynek írója Akácos Anii.


Jó böngészést: 

Teret hódítunk!

Sziasztok! :)
Így, estére egy rövid kis bejegyzéssel érkeztem a csapat nevében. Ugyanis immár nem csak e-mailben vagy facebookon vagyunk elérhetőek, de ettől a szent pillanattól kezdve ask.fm-en is megtalálhattok bennünket.
A közös profilra intézhettek névre szóló kérdéseket/kéréseket, vagy akár olyat, ahol többünk véleményére vagytok kíváncsiak. Az alábbi linken pedig meg is tekinthetitek:


Attól még, hogy információi körünk bővült, a rendeléseket továbbra is maibel várjuk, esetleg felkereshettek minket külön-külön, a facebook oldalainkon. Askra a "nem, avagy kevésbé hivatalos" kérdéseket várjuk, melyek mindegyikére válasszal fogunk szolgálni.

Szép estét és jó blogolást nektek: 

Kritika 54# - Könyvek szárnyán

Nagyon szép napot kívánok mindenkinek!
Mint láthatjátok, újra elérhető vagyok, megjavították az internetünket, szóval nekiálltam behozni az egy hét lemaradásomat a rendeléseket illetően. Kérem, aki később írt nekem, legyen türelemmel, hiszen vannak, akik régebb óta várakoznak. Köszönöm a megértést! 
Tehát egy kritikával jelentkezem elsőként, mely a Könyvek szárnyán c. blogról íródott, írója Netra K. Nem egy történetes blogról van szó, így a szempontokat is máshogyan alakítottam, mint a megszokott. Lássunk is neki:


Kinézet: Még nem igazán volt dolgom olyan bloggal, ami nem történetes, de természetesen ez nekem nem jelent akadályt, plusz sosem késő semmi újba belevágni, szóval örültem annak, hogy hozzám fordultál.
Első benyomásként azt tudom mondani, hogy megfogott a blogod, hiszen a címe eléggé figyelemfelkeltő, a témája pedig - annak ellenére, hogy sokan foglalkoznak hasonló bloggal -, mondhatni magával ragadó. Én legalábbis nagyon szeretem az olyan oldalakat, ahol könyvajánlókkal lehet találkozni, hiszen nagy könyvmoly vagyok, és általában egy nap alatt kivégzek egy olyan olvasmányt, ami tetszik. Tehát, ahogy az angol tartja, for first sight, pozitív véleményen vagyok a témáról, melyet képviselsz. 
Magáról a designról: a fejléced gyakorlatilag egy egyszerű, fehér kép, amire fekete betűkkel van feltüntetve a cím. Túl egyszerű, én azt gondolom. Ha egy olyan blogot szeretnél működtetni, amit később felvirágoztatsz majd, kicsit előnyösebb külső kell neki, vigyél bele egy kis bonyolultat! A betű stílusa egyébként, ez a kissé dőlt, kézíráshoz hasonló szöveg tetszik, illik alapvetően egy ilyen témájú bloghoz. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolom, hogy ez nem egy fejléc. Ha nem vagy igazán ezen képek kedvelője, akkor azt is csinálhatod - javaslatként mondom -, hogy kiveszed a fejlécet, nem töltesz fel külön képet, és a menüsort (főoldal, stb) helyezed el fölülre, elvégre a te esetedben maga a blogháttér elég díszes külsőt ad. Jó választásnak tartom ezt a nyitott könyvet, ráadásul a mérete is megfelelő, hiszen nem homályos, vagy pixeles, ami legtöbb esetben előfordult letöltött képeknél. Úgyhogy ez előny, tetszik, bár gyanítom, elég sok könyvajánlós blognál hasonló lehet a háttér - az első dolog ugyanis ez, ami beugrik egy szerkesztőnek a témáról, egy nyitott könyv. Hm, szóval ez sem túl egyedi, de ne zavarjon, mert ha eredményesen fogod vezetni a blogot, a kutyát sem fogja érdekelni, hogy mennyire egyedi a háttered.
A színvilág alapvetően nagyon megnyerő szerintem, ez a sárgás-bézses kombó mindig jó választás. Naturalisztikus színek, barátságos külsőt eredményeznek, és első benyomásra vonzzák az olvasókat. A chat színeit is eszerint válogattad össze, meg is lett az eredménye, hiszen nagyon szépek, harmonikusak, igényességre vallanak részedről. 
A címkéket nagyon jó ötletnek tartom, hiszen ezek használatával könnyedén el lehet igazodni az oldaladon, mindenki megtalálja azt, amit keres. A heti top 3 is egyedi gondolat, hiszen a népszerű bejegyzéseidet így még népszerűbbé tudod tenni. A hamarosan megjelenő blogajánlóidból egy kis ízelítőt kapunk, képekkel mutatod meg nekünk, miről fog szólni a legközelebbi bejegyzésed. Ez is elég izgalmas, hiszen ha valaki épp arról a műről vár véleményezést, tudja, hogy nálad idővel megkaphatja, amit szeretne. 
A bejegyzések szimpla, fehér hátterét én megváltoztatnám a helyedben. Némi sárgásabb, világosabb bézs árnyalattá alakítanám, hiszen sokkal jobban feldobná az egész külsőt akár ez az apró változtatás. A fehér alap, fekete betűszín kombináció ugyanis annyira szimpla, sablonos, ráadásul hivatalosnak is tűnik. Ha csempészel bele egy kis színt, máris hívogatóbbá válik. 
Összességében tehát mondhatom, hogy egy barátságos, ám kissé egyszerű külsejű bloggal állunk szemben. Ha igazán komolyan szeretnél vele foglalkozni, elgondolkodnék egy új fejléc készítésén, hiszen az az első, ami egy oldalnál az olvasó szemébe ötlik, és később meghatározza a véleményét róla. 
3/5

Az oldalakról: Ezt külön pontként szeretném kezelni, hiszen véleményezni szándékozom a tartalmukat és a kivitelezésüket.
Először is leszögezném, tetszik az elrendezése, hiszen nem a megszokott módon, oldalt helyezted el őket, hanem vízszintesen, viszonylag a blogod legtetején. A stílusuk és a színük nagyon tetszik, nem üt el weboldal többi részletétől. Az oldal működése menüpontban arról olvashatunk, miként, hogyan jött létre a blogod, továbbá megmagyarázod, melyik menüt miért is hoztad létre tulajdonképpen. Jó, tetszik, és tény, hogy hasznos is, ha az eligazítást nézzük.
A könyveknél értelemszerűen ajánlókat találhatunk, méghozzá különleges módon. A te saját felkonferálásodon kívül még egy aktuális borítókép, és egy rövid ismertető is díszíti a bejegyzésed elejét. Ezt azért találom jó módszernek, mert kellőképpen felkelti az ember figyelmét, érdeklődését akár a könyv, akár a blogod iránt. Ami pedig külön jó megoldás, nem írtad végig a teljes bejegyzést, hanem oldaltörést alkalmaztál, így az, akit érdekel az egész cikked, kénytelen rákattintani a "TOVÁBB OLVASOM" linkre - persze nem, mintha ez olyan rossz lenne. A fent leírt adatokon kívül pedig a bejegyzést fűszerezed a saját véleményeddel, hiszen minek is olvastad volna el a könyvet, ha nem adod ki magadból a vele kapcsolatos gondolataidat? A véleményalkotásod stílusa tetszik, ám erre máshol fogok kitérni, a későbbiekben. Amit esetleg javasolni tudnék, a bejegyzések betűméretét kisebbíteném valamennyivel, és minden esetben sorkizárttal írnám a szöveget, hogy egységesebb legyen. A fekete betűszín jó, hiszen ha ez van, már elrontani nem lehet a külsőt, viszont kicsit variálnék vele a helyedbe, hogy jobban igazodjon színvilágában a blog aktuális kinézetéhez.
Az alternatív befejezésnél olyan bejegyzéseket jelenítesz meg, ahol az olvasóid véleményére is kíváncsi vagy, egyszóval lavinaként elindítasz egy adott könyvvel/könyvsorozattal kapcsolatos kérdést, amelyre félig-meddig, saját vélemény alapján választ is adsz, de igyekszel mozgósítani az embereket is, hogy kapcsolódjanak be a blog életébe. Ezt jó ötletnek tartom, a visszajelzés ugyanis mindig fontos. Annál szebb pedig nincs is, amikor különböző könyvek érdeklődői nyílt vitát indítanak a történetről, és kibeszélik annak minden részletét.
A book tags oldalon kicsit már megszeppentem. Először nem igazán tudtam rájönni, milyen célt szolgál, de alaposabban olvasgatva a bejegyzések között, tulajdonképpen rájöttem. A különböző, könyvvel kapcsolatos szempontokat élő példákkal szemlélteted - vagy hogyan is fogalmazhatnám meg ezt szebben. Megadsz egy alapgondolatot, például "Egy könyv, amit a borítója miatt vettél meg". Erre példával adsz választ, és elmondod, miért az adott művet hoztad szóba. Elegáns és egyedi megoldásnak tartom, hogy ilyen módon is kifejted a véleményedet, de komolyan. Más oldalon eddig még nem találkoztam hasonlóval.
Az elérhetőségeknél értelemszerűen a különböző közösségi oldalak linkjét adod meg nekünk, ahol regisztrálva vagy, hogy akár ott is el tudjunk érni, ha bővebb információt szeretnénk tudni valamivel kapcsolatban. Jó ötlet, hogy külön hoztál létre ezeknek egy oldalt, bár szerintem egy szöveges modul is megtette volna. Ebből is látszik, hogy törődsz az olvasóiddal, hiszen amellett, hogy a véleményüket kérdezed bizonyos könyvekkel kapcsolatban, még az elérhetőségeidet is megadod, hogy bárhol, bármikor utol tudjanak érni. Ezt egy igen szimpatikus gesztusnak tartom.
Amit tehát elmondhatok összegzésképpen az oldalakról: mind hasznos és szükséges, igényesen felépítettek, szépen rendszerezettek, semmiféle kivetnivalót nem találtam bennük. Talán az egyszerű, fehér háttér és a betűszín/méret miatt kukacoskodhatok, elvégre az érdekes és tartalmas bejegyzéseid sokkal szebb külsőt érdemelnének.
4/5

Fogalmazás, stílus: Mint már fentebb is említettem futólag, a stílusod nagyon-nagyon, iszonyatosan tetszik. Karakán, határozott fellépést tanúsítasz, kerek-perec leírod azt, amit az aktuális könyvről gondolsz. Emellett a bevezetőkben szépen ismerteted, hogy nagy vonalakban miről szól az adott olvasmány, mennyire érdemes belekezdeni. Saját szavaiddal fogalmazod meg az alaptörténetet, plusz írod le a bejegyzés elejére, mit vártál először tőle, s ellenben mi az, amit végül kaptál. Egyszóval, stílusilag az írásod magával ragadó, pláne, hogy bizonyos területeken úgy fogalmazol meg egy adott mondatot, hogy közben megmosolyogtatod az olvasóidat is vicces hasonlataiddal, szófordulataiddal.
Azt külön ötletesnek találtam, hogy a könyvből idézel nekünk bizonyos részeknél, egyfajta érvként, s ezáltal betekintést engedsz nekünk az adott mű világába. Ezáltal kicsit mi is megérthetjük, amit magyarázni próbálsz nekünk, másrészt pedig - ami igazán fontos -, ízelítőt kapunk az író/nő fogalmazásából, s eképpen is meg tudjuk hozni döntésünket azzal kapcsolatosan, tetszik-e nekünk ajánló alapján a könyv.
Az írásképedről: sem helyesírási, sem elgépelési hibával nem találkoztam a blog oldalainak böngészése során - bár bevallom őszintén, nem olvastam végig minden egyes bejegyzést, az kicsit sok lett volna, és téged sem szerettelek volna megváratni vele. A szabályokat nagyszerűen alkalmazod, a vesszőkre is ügyelsz, noha azokkal gyakran gyűlik meg az ember baja. A helyes gépelésre is odafigyelhetsz, valószínű alaposan átolvasod közzététel előtt a bejegyzést, hiszen sem elütés, sem értelmetlen szófoszlányok hada nem szerepel benne. 
Ezen kívül talán még arról írhatnék, mennyire felépített egy adott cikked. Nos, a válaszom: meglehetősen. Ugyanis a bevezetést szépen megoldod azzal, hogy a könyv címét feltünteted, pár sorral felkelted az érdeklődést, és a szép, színes, látványos borító mellé beilleszted a rövid ismertetőjüket - azaz fülszövegüket - is. A mű kielemezgetésénél is alapos vagy, mindig odaírod, nagyjából hol, mikor játszódik, miről szól nagy vonalakban, kik a főbb szereplők. Egyszóval, sok információt adsz, mégsem spoilerezel minden részletet, ami jó, hiszen talán vannak, akik még nem olvasták korábban a könyvet. Lezárásképpen pár mondatban még véleményt foglalsz a műről, esetleg ajánlod is valakinek, továbbá igyekszel mozgósítani az olvasó táborodat, hogy ne felejtkezzenek el a hozzászólás írásáról, illetve a vélemény nyilvánításról. 
Amit mondhatok az összképről: jó, tetszik, igényesen fest. Határozottan élvezet a soraidat olvasni, mert egyedi - szókimondó - stílusod van, amely mellé szinte tökéletes helyesírás párosul - csak azért szinte, mert a mondás szerint ugyebár senki és semmi nem lehet tökéletes. Ettől eltekintve, szép munka a blogod, sok sikert kívánok a működtetéséhez, mert nyilván nem lehet egyszerű bánni vele.
5/5

Összesen: 12/15
Sok sikert és jó blogolást a továbbiakban: 


2015. júl. 25.

Egy kis fennakadás...

Sziasztok!
Nagyon sajnálom, de a tőlem kért rendelések bizonytalan ideig késni fognak. Az oka pedig az, hogy két napja elromlott az internetem, és a szolgáltató még nem tudja, mikor lesz ideje kijönni és megszerelni. 
Éppen ezért addig inaktív vagyok sajnos minden tekintetben - most is csak a jó öreg mobilnetre hagyatkozhattam. Akik trailert vagy kritikát rendelnének tőlem, kérem, máskor térjenek vissza. Akik pedig a limitemben vannak, kérem, fogadják a bocsánat kérésemet, hiszen így késik majd a rendelésük.
A megértéseteket nagyon köszönöm! Amint újra aktív lehetek, ti tudjátok meg először.

További szép - az enyémnél szerencsésebb napot kívánok: M. Gin

Kritika 53#- A királynő bukása

Kuti blogjának kritikájával érkeztem ami  A királynő bukása címet viseli.

Design:
Amikor először megláttam a blogodat megcsapott a rózsaszín színvilág, nekem túl rózsaszín.

A fejlécről a lány képeit körülveszi egy nagy fehérség a bal oldali képnél ez nem us annyira feltűnő, viszont jobb oldali képnél nagyon észrevehető, hogy nincs színátmenet és ugyanezen az oldalon nagyon sok a textúra, az óra a virágok és a karácsonyfa dísz már nagyon össze vannak zsúfolva.

A menünél jó a sorrend és tetszik, hogy nem a többi modulhoz, hanem a másik oldalra tetted a fejléc mellé.

A fülszöveg és trailer:  A fülszöveg rövid tömör az elején inkább az olvasót vagy inkább magadat akarod meggyőzni, hogy tényleg egy olvasó jár erre és próbálod rávenni, hogy olvasson tovább. Az utolsó mondat pedig felkelti az olvasó figyelmét, mert meg akarja tudni, hogy a mi királynőnk kibe fog beleszeretni.
A trailerből pedig megtudjuk, hogy először fantasztikus élete van a lánynak, majd teli lesz bánattal és szenvedéssel.

A történet:
Az első két bekezdésben bemutatod az iskola hierarchiáját, majd elkezdődik az iskola első napja és be is mutatod, hogy milyen az élet, ahol Ariana uralkodik. Majd következik a bonyodalom miszerint Ariana szülei elválnak és apjával elköltözik Diana-hoz, apja barátnőjéhez, ahol egy kellemetlen ismerőssel is együtt kell majd laknia. Ezután a bonyodalmak tovább folytatódnak, mert Ariana szét akarja szedni apját és annak barátnőjét. 
Nem sieted el a szerelmi szálakat és a történet sem rohan a fogalmazásodban nem értettem, hogy miért használod a szolgálót sokkal szebb lenne a bejárónő, ha egy olvasó csak azt a mondatot olvasná, akkor biztos azt hinné, hogy komolyan egy királyi sarjról szól a történet. Helyesírásodban egy nagyon észrevehető hibát találtam, az pedig a 'Horváthország', helyesen nem 'th'- val írjuk csak sima 't'- vel.

Szereplők
Ariana, az iskola királynője. A stílusa tipikus tini, akinek meg kell felelnie a külvilágban leginkább a Tökéletes kémia című könyvből Brittany Ellishez hasonlítanám.

Aaron/Aron, végül nem tudom, hogy írod a nevét, mert egyszer így írtad egyszer pedig úgy, de lehet, hogy az csak elírás volt.

Jeremy, az elején azt hittem, hogy járnak Arianaval és nem értettem, hogy miért nevezi ál barátnak, majd kiderült nem is jártak. Ő a tipikus rosszfiú, aki bántja a lúzereket.

További jó írást!
Sok sikert a továbbiakban!
Puszi: Annabelle S.

2015. júl. 24.

Kritika 52# - Hős a sötétben

Sziasztok!
Halenka Bellatrix Lestrange blogjával érkeztem, a Hős a sötétben című alkotással. Meg kell mondanom, nagy öröm, hogy tőlem kértél kritikát, Halenka, hiszen a blogod már régóta listás volt nálam, mivel imádom a Harry Pottert, a világon belül is Bellát. Mivel elképesztő számú részt tártál már olvasóid elé (több mint 70 fejezetet!), ezért remélem, megérted, hogy mindre nem volt időm. A blog elejét olvastam el – belenéztem a végébe, de mivel rengeteg a fejezet az eleje és a vége között, ezért úgy véltem, érdemibb munkát tudok kiadni a kezemből, ha az elejére koncentrálok, de arra nagyon. De megígérhetem, hogy vissza fogok térni hozzád olvasni.
Lássuk hát, mire jutottam!

Design
Ahogy rákattintottam az oldaladra, egyszerűen káprázni kezdett a szemem, annyira gyönyörű! A fejléced valami mesés, én teljes mértékben bele tudtam képzelni ezt az épületbelsőt a Harry Potter világába – a Gringotts jutott róla eszembe, esetleg a Black család kúriájának kertjében található télikert… Bocsánat, elkalandoztam. Egyszóval nagyon tetszik, hogy nincs semmiféle emberi alak, csak egy álomszerű, de kissé baljós épület részlete. A betűtípus sem rossz, nekem jobban tetszene, ha kicsit gótikusabb stílussal szedted volna és magyar nyelven, de így sincs vele gond.
Imádom a lila színt, így vizuális gyönyört biztosított az oldalad többi része is. Nagyon tetszenek a lekerekített szélű modulok, ötletesen nevezted el őket, külön tetszik, hogy halálfalóknak keresztelted el az olvasóidat  J.
Olvasni is igen kellemes volt, nem égett ki a szemem, sőt, inkább megnyugtató volt a lila háttéren a világoslilás-fehéres betűszín.
Nagyon tetszik, hogy a blog legaljára tetted azokat a képeket, amelyek elvezetnek minket a versenyekre, melyeken részt veszel a bloggal. Ötletes megoldás, hiszen nem zavar bele az oldal összképébe, mégis meg tudjuk nézni, hogy mikre neveztél be, ha akarjuk.
Külön hatalmas piros pont a varázspálcát formázó kurzor miatt, nagyon feldobja az egészet, és nekem is mosolyra szaladt a szám azonnal.
Egyszóval a látvány szemet gyönyörködtető, lássuk, mi a helyzet a többivel!

Történet
A történet Bellatrix Black életét meséli el úgy, ahogy azt még nem hallhattuk. Egészen kisgyermekkoráig nyúlik vissza az egész, onnan indul, hogy Bella óvodáskorú, és megszületik legkisebb húga. Sajátos jellemvonásai már ekkor jelentkeznek: a kíváncsiság, a sötét dolgok iránti érdeklődés, a különcség, az intelligencia. Mindehhez társul még szülei meglehetősen zsarnokoskodó és kirekesztő viselkedése, ami végképp megágyaz Bella jellemének. S ha ez nem lenne elég, Voldemort nagyúr újra és újra feltűnik a lány életében, csakúgy, mint egy rejtélyes tárgy.
Bella 11 évesen, ahogy illik, elkerül a Roxfortba, de sajnos közel sincs nyugodt és békés élete az iskolában, pedig igazán várta. Megismerkedik és összebarátkozik Pitonnal, de a bonyodalmak ezáltal csak még inkább kígyóznak (haha).
Meg kell mondanom, az alapötlet nagyon tetszett. Egyrészt imádom Bellát, ezért már én is rengeteget gondolkodtam azon, hogy vajon ő miért lett olyan, amilyen. Egyáltalán lehetséges-e, hogy valaki születésétől fogva „gonosz”? Te éppen ezeket a kérdéseket járod körül, közelebb hozva hozzánk az egyik legmegosztóbb HP szereplőt.
Érdekes saját ötletekkel bővíted a már ismert világot, és ez nagyon tetszett, hiszen bátran nyúlsz egy kiváló alapanyaghoz, mégsem leszel hűtlen a HP világához, atmoszférájához.
Fordulatos a sztori, mindig történik valami, van itt rejtély, kaland, varázslatok, kutatás.
Az egyetlen dolog, ami nekem sántított kissé, az Piton volt és az ő kutatása, ami miatt elvarázsolta magát. Kicsit ez a rész nekem kidolgozatlannak tűnt, odavetettnek, nem magyaráztad meg eléggé – de lehet, hogy a későbbi fejezetekben ez megtörténik, ebben az esetben visszavonom.

Szereplők
Az egész blog legnagyobb erénye kétségkívül a szereplőkben rejlik. Eleve csodálatos, hogy Bellát választottad főszereplőként. Úgy vélem, zseniálisan hozod a figuráját, már most érződnek azok a vonások, amikből később Bellatrix Lestrange kibontakozik. Viszont a legtöbb érdekes tulajdonságra magyarázattal szolgálsz. Ilyen család mellett lehet, hogy belőlem is őrült fanatikus vált volna. Bella szertelen, vad, csapongó, különc, fiatal korától gőgös, mégis hihetetlenül érdeklődő és okos, és bizony ott lappang benne a jóság szikrája. Kíváncsian várom, milyen mértékben hagyod majd föllobbanni.
Nagyon kedves szereplő számomra Piton, és a te történetedben is kedveltem, bár nem tudtam elvonatkoztatni tőle, így egy apró felnőttet képzeltem el. De talán nem is tévedek sokat – Piton bizonyára koravén lehetett gyerekként. Hitelesen hozod, ilyennek képzeltem mindig Pitont mondjuk Lilyvel – tehát egy számára fontos személlyel biztos nem olyan szőrösszívű, mint szegény Harryvel szokott lenni.
Dumbledore professzort is többnyire hitelesen tárod elénk, olyan, mint szokott: tud mindent, de sokáig külső szemlélőként és facilitátorként van jelen, csak akkor avatkozik bele, ha úgy érzi, kis védence nem tudja magától megoldani feladatát.
A Black szülők valami iszonyatosak voltak, kedvem lett volna felpofozni őket. Nem is értem, hogyan lehet valaki ilyen. De tehetség kell hozzá, hogy ennyire megutáltass szereplőket velem, úgyhogy gratulálok! J
Voldemortot a végére hagytam, mert vele nem tudtam még dűlőre jutni, megmondom őszintén. Mivel még az elején járok a történetednek, nem tudom, mi is a szándéka Bellával, de az már biztosan tűnik, hogy nagy lehetőséget lát benne, valamire fel akarja használni. Kellően ijesztő Tudjukkit hoztál, az biztos.

Kivitelezés
Összességében tetszett, ahogyan fogalmazol, stílusos és jól érthető a szöveged. Szépek a leírásaid, hosszú és élvezetes mondatokat alkalmazol. A párbeszédek központozását és a vesszőket is jól használod, úgyhogy gratulálok! Változatos és gazdag a szókincsed, üdítő volt olvasni és kellemes. Nem próbálod utánozni a HP könyvek stílusát, saját stílussal írsz teljesen élvezhetően és hűen a világhoz.
De bizony, mint mindenkinél, nálad is lenne pár észrevételem. Írtam, hogy alapvetően jól használod a vesszőket, de figyelj arra, hogy felsorolásnál nem szüksége: „titokzatos marad munkáját, és elfoglaltságait illetően”, ide azonban nem szükséges vessző. A kevesebb mint tíz perc is vessző nélkül írandó.
A Blackhez szót így kell írni, nem szükséges a kötőjel használata.
Ha a nem csak után hanem jön a második tagmondatban, akkor egybe kell írni: nemcsak, hanem.
A Miss után nem kell pont, tehát Miss Black helyesen.
Egy speciális HP-s dolog: elhoppanált nincs, hoppanált és dehoppanált szavak használatosak.
A párbeszédek központozása kiváló, egy javaslat: szerintem egy kicsit próbáld meg archaikusabbra írni a őket! Azt hiszem, Bella szülei nem használnák a hülye szót, sokkal inkább az ostobát, mondjuk. Egyáltalán nem rosszak a párbeszédeid, de szerintem egy kicsit régiesebb nyelvhasználat a szülők esetében még jobbá tehetné őket.

Kedves Halenka, élvezetes volt a blogoddal foglalkozni! Remélem, semmit sem vettél bántásnak, csakis segítségnek. További sikeres blogolást, vissza fogok térni hozzád!

Lyanna

Kritika 51# - Marvel fanfictions

Sziasztok!
Ma ismét egy Marvel témájú blog kritikájával érkeztem, méghozzá Dérlepke művével, a Marvel Fanfictions-zel. Talán már köztudott, hogy rajongok ezért az univerzumért, úgyhogy lássuk is, mire jutottam!

Design
Tökéletes, tökéletes, tökéletes! Csak ezt tudom harsogni, mert egyszerűen csodaszép az oldalad kinézete. Leginkább a fejlécedet imádom: nem színészek, hanem rajzolt karakterek vannak rajta, a képregényekből ismert alakok, ez pedig nagyon tetszett. Megjelenik Fekete Özvegy, Vasember, Hulk, Thor, Amerika Kapitány, Pókember – pontosabban a hálója –, s ha jól látom, akkor Mary Jane is. Tetszik, ahogy a fejléc kissé átmosódik a legfelső bejegyzésbe is. A fejléc egyszerű, de nagyszerű, piros betűtípusát nagyon díjazom.
A szürke és a piros színek dominálnak az oldalon, ami jó választás. A szürkéről Pietro jut eszembe, a pirosról pedig Wanda J
A modulok betűtípusa nekem kicsit túlságosan cirádás, ódon egy Marvel ff-hez, de megállja a helyét, bár nekem jobban tetszene a fejlécen látott, letisztult betűtípussal, de ez már csak apróság.
A modulok sorrendje rendben van: beköszönő és az oldalon várható írások bemutatása, egy kis infó, bejegyzések archívuma, olvasók, chat. Tetszik, hogy alább megemlíted azt a blogos csoportot is, amely kifejezetten a Marvel blogokra specializálódott. Egyetlen javaslat, szerintem a bejegyzések archívumát nyugodtan kiveheted, hiszen a menüdben korrekten megtalálhatók az írásaid, a rajzok, minden. Tehát erre a modulra nincs égető szükség.
Összességében tehát az oldalad olyan, akár egy menő könyvtár, ami tele van Marveles dolgokkal. Jó volt itt tartózkodni, és belelapozgatni mindenbe.

Történet
Nos, az Úgyis elkapsz című novellát tudom ebből a szempontból elemezni. Ebben a ff-ben Pietro és Wanda Maximoff előtörténetét mutatod be, méghozzá aszerint, amit a Bosszúállókban megtudtunk róluk. Az ikrek önként jelentkeznek egy kísérletre. Árvák, úgy érzik, nincs mit veszteniük. Ezért megkapják a szérumot, ami örökre megváltoztatja a testvérek életét. Hamarosan pedig jelentkeznek emberfeletti képességeik. A Hydra főhadiszállásán van egy lány, Florica, akinek a szemszögéből olvashatjuk a történetet. Ő és az ikrek útja keresztezi egymást, valószínűsíthető további kalandokat előrevetítve.
Nagyon tetszik az alapötleted, hiszen imádom főként Wandát, de Pietrot is. Örülök, hogy az eredettörténetük nyomába eredsz, és kíváncsian várom, mit hozol még ki belőle. Túl sokat nem tudok írni, hiszen nincs fent még sok fejezet, de ami igen, az eddig nagyon tetszik. Tetszik, hogy hű is maradsz a filmhez, de önálló ötleteid is vannak.
Egy javaslat: szívesen olvasnék még egy kicsit Wanda és Pietro gyerekkoráról, a szüleikről, hiszen, ha az Ultron kora történetét követed, akkor elég fontos pont a szülők elvesztése az ikrek életében. Egyszóval néhány flashbackre igazán kíváncsi volnék.
Nagyon kíváncsi vagyok Florica történetére is, remélem, bővebben írsz majd róla is. Úgy érzem, az ő szála még nagyon fontos lesz, és nekem máris felkeltetted a kíváncsiságomat.
A részeid picit lehetnének hosszabbak, de ez a mennyiség is teljesen korrekt, de mivel a dolog jó, ezért én elbírnék kicsit többet is J
Az X-menes novelládat is igen díjaztam, mivel az X-men nagyon közel áll a szívemhez, mondjuk ki, imádom. Kíváncsian várom, hozol-e még hasonlókat.
Itt írnék még a rajzaidról, amik nagyon tetszenek, illetve az egyéb Marveles dolgokról. Nagyon jó, hogy mindenféle dolgot közzéteszel, színesíti a blogot.  
Egyszóval nagyon tetszik a történet és az is, hogy mindenféle egyéb információkkal, rajzokkal gazdagítod az oldaladat.

Szereplők
A főszereplőid Pietro és Wanda. Szépen leírod a küllemüket a kísérlet előtt és az erejük használata közben, illetve a kapcsolatukon is érezni, hogy komoly kötődés van közöttük. Eddig hitelesen hozod őket, tetszik, ahogy formálod őket. Arra biztatlak, hogy dobj be róluk több apró információt, ami színesíti a karaktereket, illetve a kapcsolatukról is lehetne többet írnod. Engem érdekelnének akár villanások a múltból, ilyesmikre gondolok. Főleg Pietro az, akiről teljes az információhiány szinte, a filmben jóformán nem tudtunk meg róla semmit. Érdekelne, hogy te mivel színesíted a karaktert.
Florica az elbeszélőd, ehhez képest sajnos nem tudunk róla túl sokat, csak azt, hogy a Hydránál dolgozik, fiatal, nem esik pánikba a nehéz helyzetekben, és valamiért rá mernek bízni egy olyan fontos ügyet, mint hogy foglalkozzon a mutánssá varázsolt ikrekkel. Sejteted, hogy fontos szerepe lesz még, ez jó, de róla is többet kellene bedobnod.
Aki engem kifejezetten foglalkoztat még, az Strucker báró. Nagyon kíváncsi lennék rá, hogy te milyennek képzeled el őt, mit gondolsz arról, hogy mik az indítékai, stb.
Bízom benne, hogy a kérdéseimre idővel majd választ kapok. Az volt a benyomásom, hogy máris szépen építgeted a jellemeket, és mivel az elején vagy, biztos a továbbiakban is szépen kerekedik majd ez a kép.

Kivitelezés
Itt nem leszek túl hosszú ismételten. Nagyon tetszett a stílusod, szépen és változatosan fogalmazol, a szókincseden is látszik, hogy nagy, és tudod is alkalmazni. Nem félsz bővített mondatokat alkalmazni, és ez jó. Igényesen megfogalmazott volt a szöveg.
E/1-et alkalmazol, de itt nem zavart. El tudtad velem feledtetni, hogy amúgy nem a kedvencem, nagyon nem. Egy-két helyütt kicsit még jobban kiaknázhatnád az általa adódó lehetőségeket, például az érzelmek leírása lehetne bőségesebb. De egyébként teljesen behúztál magaddal ebbe a világba.
Kellő ügyességgel adagolod az információkat, szépen vezetsz a történeten át.
Egyszóval nagyon élvezetes volt számomra az olvasás, kellemes volt az egész, bele tudtam feledkezni a történetbe, érdekeltek a karaktereid, felcsigáztál a folytatást illetően.
Súlyosabb hibákat nem találtam, a vesszőkkel adódnak gondjaid némely helyen. Felsorolásnál nem kell vessző: „kék, és a piros színű folyadékot”, helyesen: kék és piros színű folyadékot. 
Alapvetően jó a párbeszédek helyesírása, egy észrevétel:
„- Pont ezért kerestelek. Lent várnak - bökött a fejével a folyosó vége felé - gyere utánam.”
Ez helyesen így mutat: - Pont ezért kerestelek. Lent várnak – bökött a fejével a folyosó felé –, gyere utánam.
De, amint látható, nagy hibák azért nincsenek.
Még egy kis javaslat: próbáld kiküszöbölni a volt és különböző alakjainak gyakori használatát! Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de főleg leírásnál törekedj rá, hogy ez a fránya létige ne legyen ott mindig. Természetesen kicsit sarkítok, mert azért nem hemzsegnek a voltok (haha), de minél kevesebb van, annál jobb. Mutatok egy példát, bár ebből is látni fogod, hogy hatalmas változtatásokra nincs szükség.
Nem volt olyan magas, mint Anzor, viszont ha a szemébe akartam nézni, nála is hátra kellett hajtanom a fejemet. Maga előtt tartotta a fegyverét, mint aki bármelyik pillanatban lőni akarna. Rajta is a világos, terepszínű egyenruha volt, akár csak a többi katonán.”
Látható, három mondat, két volt, semmi gond. Hogy miért hoztam mégis? Mert a ruházat jellemzésénél például ki lehet cserélni: Ő is a világos, terepszínű egyenruhát hordta/viselte, akár a többi katona. Ez tehát egy apró javaslat arra, hogy még igényesebb és változatosabb lehessen a szöveged. Lehetne még bogarászni a volt témakörében, de majd átnézed, ha úgy érzed – kirívó példát tényleg nem találtam.

Kedves Dérlepke, remélem, találsz használható dolgot az írásomban. További sikeres blogolást, sok olvasót!

Lyanna

2015. júl. 23.

Fejléc sorsolás

Sziasztok!

Mostanában sokat szerkesztgettem, és úgy döntöttem, hogy tartok egy fejléc sorsolást. Ha szeretnétek valamelyiket megnyerni, akkor:
- Írjátok hozzászólásba a blogger neveteket.
- Linkeljétek a blogot, ahova kikerülne Vagy szóljatok, ha csak nemsokára induló bloghoz lesz.
- Írjátok, hogy melyik fejlécet kérnétek.
A felirat mindegyikre kérhető, illetve, cserélhető!:)


                                                                               1.
                                                                             2.
                                                                               3.
                                                                             4.

Ölel-puszil mindenkit:


Kritika 50# - Another World

Szép napot, emberkék! :)
Legújabb kritikámmal jelentkezem, melyet még anno Vavró Rebeka kért tőlem Another World című blogjáról. Csapjunk is a lovak közé!


Kinézet: Ha megnyitjuk a blog linkjét, legelőször ez a kép ötlik fel a szemünk előtt. Őszintén szólva, nekem összességében nagyon tetszik, ügyesen és ízlésesen össze lett rakva. Rögtön ki is fejtem azonban bővebben a dolgokat:
A fejléc rögtön megragadta a figyelmemet. Egyrészt, mivel eléggé méretes, így az az első, amelyet észrevesz az ember, másrészt viszont azért, mert valami csodálatosan szép. Elsőre a színkombináció volt az, ami megfogott. Mivel nem vagyok jó a színekben, ezért csak úgy írnám le, matt fekete és sötétített, koptatott rózsaszín árnyalatok uralkodnak az egész képen. Két karakter van rajta elhelyezve, a lány középtájt - ebből adódik, hogy ő lehet a főszereplő -, a fiú pedig mögötte, jobbra, ami azt jelzi neki is fontos szerepe van a történetben. A testük elmosása nagyon szép munka, gyönyörűen beleolvad az alsó textúrába, s úgy gondolom, a cím elhelyezése is kiváló helyen van. Ami pedig a stílusát illeti, nagyon jól megy a blog fejlécéhez: egyszerű, de nagyszerű, szokták mondani. A többi textúra jó választás, tükrözik a sztori hangulatát, sejtelmességet sugallnak, magukra vonják az ember figyelmét. A színek egyeztetése nagyszerűre sikeredett, csak ismételni tudom magamat, hogy mennyire szép munka ez a fejléc.
A blog háttere színében tökéletesen passzol a fejléchez, ugyanolyan mattított rózsaszín - vagy hogy is fogalmazzak -, a választott árnyalat nagyon barátságos a szemnek, ráadásul visszafogott, nem rí ki egyáltalán. Jó választás. 
A bejegyzés háttere fekete színnel büszkélkedhet. Ez egyrészt oké, mivel illik a fejléc sötét színeihez, másrészt viszont nem az, mivel a betű színei fehérek, s ezek eléggé kivirítanak róla. Én a helyedben sötétítenék rajtuk, hiszen így meglehetősen nehezítik az olvasást - pedig az lenne a lényeg egy blogon. 
Az oldalakról: először is, meg kell állapítanom, nagyon tetszik a rájuk pakolt effekt. Ahogy ráviszem az egeret, és kattintok, feketévé válik a rublika. Ötletes, passzol a stílusát tekintve a blog többi részéhez. a szereplőknél minden karakteredről megtekinthetünk egy képet, mely mellé számos információ is le van írva. Tetszik, bár néhol a rendezés kissé elcsúszik, ezen igazítanék és egységesíteném. A fejezeteket szépen sorban linkeled be, egymás alá, hogy könnyen eligazodhassunk rajtuk - azonban mintha nem középre lennének igazítva, ami engem személyi szerint kissé zavar. Ami viszont nagyon tetszett, a világról való leírásod, a különböző misztikus lényeg fajtájának jellemzése. Ezt elolvasva az ember sokkal jobban képen van a dolgokkal, nagyon hasznos kis oldalnak találtam.
A fülszövegről: terjedelmileg és tartalmilag is teljesen rendben volt. Örültem neki, hogy ilyen jól van megírva, hiszen felkelti az ember kíváncsiságát a történet iránt. Érdekesen van megírva, olyan, mintha sokat elárulni, ám valójában csak keveset ismertet velünk. Összességében szépen felépítetted, noha a végére kicsit úgy érzem, sok lett a promó szöveg. Az utolsó előtti mondatot például szükségtelennek tartom oda, de ez ízlések és pofonok kérdése. 
A chat ablakot látva picit elszomorodtam, hiszen méretileg egyáltalán nem tetszik. Én mindenképpen kiszélesíteném, ha lehetne, mert így nagyon kis keskenynek látszik. A színeivel egyébként nincs gond, azokat jól eltaláltad, harmonizálnak a blog többi részével. 
A többi modullal nem volt gond, tetszett, hogy információ fület is készítettél, noha én picit kibővíteném azt olyan apróságokkal, mint például a történet műfaja, az író neve és a többi fontos, lényegesnek tűnő dolog. 
Összegezve tehát, egy igényes bloggal állunk szembe, melyen látszik, hogy sok a belé fektetett munka és idő. Mégis egy pontot le kényszerülök vonni a fehér betűszínek, a chat, s az egyéb, fentebb már kifejtett, apró problémák miatt.
4/5

Történet: Amikor megláttam, hogy egy vámpíros történetet fogok elolvasni, akinek a főszereplője egy Silas nevű pasi, akaratlanul is elmosolyodtam. Vámpír naplók feeling. Csak egy kicsit.
Előítéletek nélkül kezdtem azonban bele a sztoriba, melynek bevezető részét olvastam el először. Ha prológusnak szántad, akkor picit mellé lőttél vele, az az igazság. Egy prológus nem ugyanaz, mint egy fülszöveg. Tartalmilag nagyjából meg kell közelíteni egy átlagos fejezet terjedelmét. Nem elég pár sorral felhívni a blogra a figyelmet, hiszen ebből semmit nem árulsz el róla, így nem is fogja érdekelni az embereket, miután végigmentek azon a pár mondaton. Így javaslom, ezt mindenképpen bővítsd ki, a hosszát tekintve. Egyébként tartalmilag nem volt rossz, mert figyelemfelkeltő, de nagyon-nagyon rövid.
Az első fejezet olvasása közben kezdtem úgy érezni, sokkal jobban sikerült felkeltened az érdeklődést, mint eddig. Izgalmasnak ígérkezett a sztori az egész ötlet, hogy egy előadásra készül mindkét főszereplő. Noha a kivitelezést kissé sablonosnak mondanám, hiszen rögtön az első fejezet felénél le is lövöd a nagy poént, a találkozást, a szerelembe esést. Sokkal lassabban kellett volna bevezetned minket a blogba, s nem rögtön ezzel indítani, hanem mondjuk bővebben írni kicsit a főbb szereplőkről, hogy meg lehessen őket ismerni. Ráadásul, minden olyan meseszerűen történt: egymásba botlanak - szó szerint -, szerelembe esnek, és onnantól kezdve csak a másik létezik. Bármilyen tiszta és igaz legyen is egy szerelem, ilyen nem történik minden nap, és hozzáteszem, ez is gyakorian bevetett trükk a bloggerek világában. 
A következő pár rész azt foglalja agában, hogyan randizgat Eva és Silas egymással, továbbá a tárgyalást Claudiussal, ami egy nagyon lényeges mozzanata a történetnek, hiszen itt dől el a háború kérdése. Úgy éreztem, ez az egész eddigi sztori tetőpontja, hiszen a legizgalmasabb résznek tudnám elkönyvelni - ahogyan azt is, miként támadnak rá egy randevú kellős közepén Silasre és Evára a lázadók. A rövid összecsapást jól leírtad, érthető volt minden részlete, ám picit elsietted, ahogy eddig általában mindent. A fiatalok találkozását, a randikat, Silas másik életének cselekményszálait. Lassíts! Nem kell minden poént lelőni tíz fejezet alatt, hogy aztán ne tudj semmi izgalmasat kitalálni! Nem hajt a tatár, ahogyan mondják. Csak szépen, részletesen dolgozz, mert kellenek akciómentes pillanatok is egy történetbe. 
Mivel még az elején vagy, nem tudok bővebb véleményt mondani a blogról. Ami lényeges, azt már leírtam: lassan, lassan, lassan. Ne tessék elsietni az eseményeket, mert azok azért vannak, hogy ki lehessen élvezni őket, erre pedig pár pillanat korántsem elég. Ettől eltekintve azonban izgalmasnak ígérkezik a sztorid, látok benne fantáziát, úgyhogy mindenképp folytasd, és ne add fel! :)
3/5

Szereplők: Na, itt ejnye-bejnyézni fogok egy kicsit. Ugyanis nagyon értékes karaktereket teremtettél meg lelki szemeid előtt, olyanokat, akikből rengeteg mindent ki lehetne hozni, igazi egyéniségekké formálni őket. Ehelyett azonban te ellaposítottad őket kissé, hiszen összességében némi külső jellemzést adtál - mindenkinél -, belsőt azonban szinte egyáltalán nem, pedig nagyon is fontos lenne.
Eva, az egyik főszereplő egy átlagos lány, akiről mindössze annyi információt tudunk meg, hogy nagyon szép, kék szemei vannak, hosszú barna haja és szereti a reneszánsz divatot. Úgy gondolom, ezek lényeges dolgok, noha mások is lennének, amelyeket ki lehetne fejteni. Egyáltalában úgy semmit nem tudunk meg róla: honnan való? Milyen a családi háttere - mi történt az apjával? Egyke-e, avagy van testvére? Mi a hobbija? Hol tanul? Mik a céljai? Ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ, mert nem szemlélteted jobban a lány karakterét, éppen ezért még a sokadik rész olvasásánál sem tudjuk eldönteni, mennyire áll közel a szívünkhöz. 
Silas, a vámpír herceg szinte ugyanez: leírtad, hogy néz ki - noha itt is csak a szem- és a hajszínre tértél ki. Magasság? Jellegzetes arcvonások? Az egyéniség eléréséhez ugyanis ezek is szükségesek. Mint megtudhattuk, a természetes szépségű lányokat szereti, lázadók elől menekült el otthonról, egyébként nemesi rangú családjától. Legjobb barátja egy angyal, de jó kapcsolatot ápol egy Claudius nevű vérfarkassal is. Hát, hogy őszinte legyek, ez sem túl sok minden. Többet, jóval többet szeretnének tudni az olvasók a fő karakterekről, így a későbbiekben mindenképpen feküdj rá a kidolgozásukra!
A mellékszereplőknél ugyanez mondható el, még eléggé kiforratlanok, bár náluk ez nem is annyira fontos, mint a két főszereplőnél. Például, nagy veszteség lenne, ha nem dolgoznád ki rendesen mondjuk Silas hűséges barátjának, Castielnek a karakterét, hiszen ő nagyon pozitív figura. Elsőre nagyon kedves, szimpatikus benyomást kelt, ráadásul hűséges barát is, hiszen mindig ott áll a vámpír oldalán, amikor szüksége van rá. 
Még egy utolsó megjegyzés ide: elgondolkodtál már rajta, miért nem mehet a mostani szavazás sem annyira? Hiába kérdezed meg, kinek ki a kedvenc szereplője, ha alig mutattad be őket. Kis infók alapján nem lehet azonosítani, eldönteni, ki áll közelebb hozzánk, és ki kevésbé. Ezért is lenne fontos, hogy bővebb levet eressz róluk - finoman fogalmazva. 
Remélem, ezzel nem sértettelek meg, ugyanis nem áltt szándékomban. Csak segíteni szeretnék, mert tudom, milyen nehéz jól kidolgozni egy karaktert, hogy egyéniséggé lehessen formálni.
3/5

Fogalmazás, stílus: Nos, itt is van mibe belekötnöm - sajnos -, de korántsem olyan vészes a helyesírásod, mint amennyire én azt először gondoltam. Alapjába véve jól írsz, látszik, hogy élvezetet okoz neked maga az, hogy vezethetsz egy történetet, saját magad alakíthatod kedvedre. Néhol azonban - talán a túlzott lelkesedés az oka, vagy a kapkodás? - elcsúszol a dolgokkal, és apróbb hibák keletkeznek ezáltal a szövegben. Lássuk csak, mikre gondolok:
Elsőként az alap helyesírási hibákat említeném meg. Az igekötős igékkel láttam, némileg összetűzésbe keveredtél, ugyanis néhol láttam, amit egybe kellett volna írnod, azt külön írtad, és fordítva, amit pedig három külön szóba, azzal szintén nem tudtál mit kezdeni. Az alapvető szabályzatot tessék átolvasni, és fogadj fel egy bétát is akár magad mellé, aki annyiban megkönnyíti a munkádat, hogy közzététel előtt elolvassa a bejegyzéseidet, nehogy hibát találjon bennük. 
Ezen kívül, sok a vesszőhiba is. Általában háromféle ember létezik: aki túl sokat használja ezt az írásjelet, mindenhová tesz, aki szinte alig - ebben a csoportban vagy te is -, pedig sokszor kellene és végül aki nagy nehezen megtalálja az arany középutat. Segítek egy kicsit egy egyszerű szabály segítségével:
" Az 'és' szócska elé minden esetben vesszőt teszünk, kivéve felsorolásnál."
Ezt próbáld meg észben tartani, figyelni rá, mert ezzel az egy mondattal elkerülheted a kételyeket, mikor tegyél vesszőt egy mondatba, és mikor ne. 
Ettől a két főbb hibától eltekintve még néhány elgépeléssel találkoztam, mint például magában a bevezetőben is, ami odafigyeléssel és többszöri átolvasással elkerülhető lesz a későbbiekben.
A párbeszédeid többnyire szabályosak - bár kijelentő mondat után ne tegyél pontot a gondolatjel előtt -, a leírásokat kevesellem. Lehetne belőlük sokkal több, hogy jobban el lehessen képzelni az adott szituációt, környezetet, akár magukat a szereplőket.
Használd a fantáziádat, és írj le mindent, amit csak szeretnél. A blog a te érdemed, egyedül te írod, s inkább törekedj a hibátlan helyesírású részekre, mint arra, hogy minden nap új résszel jelentkezz - egy idő után megerőltető lesz sűrűn részeket hozni, ráadásul beleeshetsz abba a csapdába is, hogy hanyag módon "dobod össze" az aktuális fejezetet. Így hát figyelj jobban picit a fentebb leírt tanácsaimra, fogadd meg őket, ha szeretnéd, hiszen jó akaratból írtam mindet.
3/5

Összesen: 13/20
Sok sikert a továbbiakban: 





Bejelentés

Sziasztok! Egy bejelentéssel készültem, méghozzá azzal, hogy mától tőlem is lehet trailert rendelni!

Itt van pár munkám:






Kritika 49# - Rewind

Sziasztok!
Ma Nina Rewind című blogjával érkeztem. Mivel Nina a kinézetről nem kért véleményt, ezért csak annyit jegyeznék meg, hogy nekem tetszik ez a teljesen egyszerű és letisztult design. Annyi javaslat, hogy azért menüt és chatet kellene létrehozni az olvasókkal történő jobb kapcsolattartás érdekében.

Történet
A történet főszereplője Lay, egy huszonéves pszichológus, aki népszerű idolok (ha jól értelmeztem, akkor őrülten sikeres fiúbandák tagjai) lelki ápolásával foglalkozik. Elégedetlen a munkájával, mert kisgyerekekkel akarna inkább együtt dolgozni. Lay részt vesz a tíz éves osztálytalálkozón, ahol egyik barátja, Lehun segítséget kér tőle: foglalkozzon Sehunnal, a mostohaöccsével, a fiúval ugyanis bajok vannak. Ám Lay elfoglalt, így a kérdésre először nemet mond. Aztán szemtanúja lesz egy iskola udvarán megejtett verésnek, és kénytelen átgondolni elhamarkodott döntését.
Megmondom őszintén, gőzöm sincs erről a kultúráról, világról, így teljesen laikusként vágtam bele az olvasásba. De azt kell mondanom, nagyon tetszett eddig a történeted. Remekül vezeted be az egészet, szinte együtt éreztem Layjel a fásultságot, a munka miatti stresszt és időhiányt. Jó ötlet volt az osztálytalálkozó is: ez különleges állapot és helyzet mindenki számára, hiszen azokkal az emberekkel találkozunk újra, akiket X éve nem láttunk, és érdekes látni, ki mennyit változott, mi maradt ugyanaz. Illetve az emberi természet is kiviláglott: a száz éve nem látott barát, Lehun rögtön szívességet kér a baráttól.
Amit egy picit hiányolok, hogy engedj kicsit több betekintést az idolok életébe! Nyilván, aki tisztában van ezzel a világgal, az ismeri és tudja, nekem is van sejtésem, mégis jó lenne a laikusabb olvasóid számára egy kis szösszenet ezzel kapcsolatban.
Összességében tehát a történeted tetszik, külön jó volt, hogy egy számomra ismeretlen világba vezettél be, és ügyességedet jelzi, hogy mindent értettem és mindent megfelelően elém tártál.

Szereplők
Nagyon jól tetted, hogy a neveknek két változatát adtad meg, az egyik belőle könnyen megjegyezhető. Így kedvezel azoknak az olvasóidnak, mint amilyen például én voltam – nekem ugyanis tényleg ismeretlen ez az egész, és hadilábon állok az ázsiai nevek megjegyzésével és kiejtésével még inkább.
Tetszett az is, hogy nem adtál meg ugyan képeket a szereplőkről, viszont szépen jellemezed őket, így nem nehéz elképzelni az alakjukat.
A főszereplő, Lay nekem máris nagyon szimpatikus. Sajnos együtt tudtam érezni vele, félek, hogy én is majd jól kiégek 28 éves koromra, bár az még nem most lesz szerencsére. Tetszik, hogy nem tökéletes élethelyzetben hesszelő főhőst választottál, aki mindig jó döntéseket hoz. Nem, Lay nagyon is emberi, éppen ettől lett a kedvencem máris.
Sooyang, Lay középiskolai plátói szerelmem ezzel szemben a negatív pólus. Ő egyáltalán nem lett számomra kedves, sőt, én is pénzéhesnek és érdekembernek látom. Aztán az is lehet, hogy felvillantasz majd olyan tulajdonságokat, amik pozitívabbá teszik őt, de lehet, hogy csak túl optimista vagyok. Hiszen a való életben is vannak ilyen emberek, miért legyen akkor más egy kitalált történet?
A többi szereplőről nem is írnék, hiszen nagyon keveset bukkannak fel, de akire igazán kíváncsi vagyok, az Sehun. Olyan ő, mint Tartuffe, sokáig nem bukkan fel, de amikor megteszi, biztos borít majd sok elképzelést.
Neked is azt tanácsolom, amit sokaknak: ejts el még több apróságot a szereplőkről! Akár egy számára kedves tárgy megemlítése, akár egy emlék bedobása a képbe sokat tud árnyalni a szereplő jellemén. Ezen kívül pedig még annyi volna, hogy próbálj kicsit többet írni arról, miket érez Lay. Megemlíted többször, ez rendben is van, de elfér még több érzelemleírás ott J

Kivitelezés
A stílusod nekem nagyon tetszett, egyszerre laza és fiatalos, mégis roppant igényes. Szépen és változatosan fogalmazol, nem ragadsz le az egyszerű mondatok szintjén, üdítő volt téged olvasni. A részek hosszai is éppen megfelelők, ennyi szóban szépen el tud kezdeni kibomlani a történetszál. Külön öröm, hogy végre E/3-ban írott blogot olvashattam, tudniillik ez a kedvencem, és te nagyon ügyesen alkalmazod. Külön dicséret a szép leírásokért, semmit sem rágsz szájba, szépen csepegteted az információkat, ezzel alakítva egyre kerekebbé a képet. Egyszóval nagyon tetszett, ahogy írsz.
Nagyon ügyesen vezetsz ebben a számomra új világban, teljesen be tudtál szippantani., pedig számomra ismeretlen ez a kultúra, ahogy  az idolok is, csupán hallomásból ismerem ezt az egészet. Te viszont becsalogattál, és én nagyon élveztem a blogodon való tartózkodást.
Volt ennek ellenére néhány dolog, ami javítást igényelne, ezeket felsorolom neked az alábbiakban. Általános hibák, könnyen javíthatók, s ha ezeket kiküszöbölöd, igazán kiemelkedő lesz a blogod minősége.
A párbeszédek helyesírását át kellene nézned, amit itt tehetsz meg, ezen az oldalon remekül összefoglalják a fő tudnivalókat.
Néhány szót külön írsz, amiket viszont egybe kell, sorolom őket helyesen: világéletében, öngyilkosjelölt, öregkor.
Figyelj kicsit jobban az ikes igék használatára! Nem eszek, hanem eszem, nem panaszkodhatok, hanem panaszkodhatom.
S végül egy kis logikai bakit véltem felfedezni az egyik részben: Lay 18 évesen kerül a pszichológia karra. Ennek négy éve, most pedig 28 éves, írod. Gondolom, itt vagy elírásról lehet szó, vagy pedig több évet akartál írni mint eltelt idő.


Kedves Nina, remélem, hasznosnak érezted a kritikámat. További sikeres blogolást kívánok!
Lyanna

Inspiráló képek 2#

Sziasztok! :)
Hoztam egy újabb packot az inspiráló képekből arra az esetre, ha valakinek szüksége lenne rá. Jó böngészgetést!


2015. júl. 22.

Üzenem mindenkinek, avagy interjú Kertész Kingával

Sziasztok!:)

Kicsit régen jelentkeztem bejegyzéssel, de a gépünk tönkre ment, és csak most sikerült megjavítani. A rendelések felével már végeztem, és örülök, hogy a rendelőknek is tetszenek. Ma, egy interjúval érkeztem, amit nem mással, mint Kertész Kingával készítettem. Még így az elején leszögezném ,hogy ez az első interjúm, amit készítettem, szóval nem nagyon érződik rajta a "profizmus", de azért remélem élvezni fogjátok. Nagyon köszönöm Kinga, hogy belementél, és ahogyan azt üzenetben is elmondtam vagy ötszázszor, nagyon sokat jelent nekünk. Akkor kezdjük is!:)



Kedves Kinga! Nagyon köszönöm a lányok nevében is, hogy belementél az interjúba. Nagyon sokat jelent nekünk.

Én köszönöm a felkérést, ez nekem is nagyon-nagyon sokat jelent!



Ugyan már, nincs mit. Több blogban is résztveszel, köztük a Kertész Kinga Kritikáiban, és a Nomen est omen-ben, amit Lyla-val együtt vezettek, de talán a legismertebb blogod, az Üzenem..., ami szerintem fenomenális, mind az ötlete, és a megvalósítása. Hogyan jutott eszedbe a történet? Hirtelen bevillant, vagy már nyitás előtt, egy ideje tervezgetted?

A belső történet megvolt már egy ideje, csak snassznak hatott úgy. Nem akartam "egy újabb iskolás történetet" írni, mert egyrészt féltem attól, hogyha nincs benne valami extra, akkor a többség az első bekezdésig sem jut majd el, másrészt én is valami egyedibbet szerettem volna kiadni a kezeim közül. Ekkor jutott eszembe a nyakamban függő pendrive és arra gondoltam, miért ne? Így találtam ki Lilit és a külső történetet. Az alap, miszerint egy döntéshelyzet lesz a központi konfliktus, hamar meglett, úgy gondoltam, ez egy elég általános, mégis, nem sok helyen előforduló problémakör. Röviden-tömören így lett a segítségemre a pendrive-om, amit praktikussági okokból hordtam a nyakamban, ugyanis mindig elveszett. Ez egyébként a blog nyitását megelőző nyáron történt, tehát a blog nyitása előtt elég sokat állt a fiókban. Amikor kigondoltam, még csak magamnak és néhány barátnőmnek írtam, és nem nagyon jutott eszembe blogra kirakni.


Mikor kezdett el beindulni a blogod?Milyen véleményekre számítottál?

Az olvasók számának terén tavaly nyáron kezdett beindulni, egyre több látogató jött, egyre több díjat kaptam, és egyre több kritika volt pozitív. Kommentek terén nem nagyon volt ilyen beindulás, valamikor írtak, valamikor nem, igen hullámzó volt.
 Hát, a vélemények? Nem is tudom. Azzal tisztában voltam, hogy tudok helyesen írni, és arra azért számítottam, hogy olyasmit senki sem fog a fejemhez vágni, hogy nem tudok helyesen leírni szavakat, mondatokat. Nem tudom, mire számítottam, de azt tudom, hogy nagyon féltem, hogy sokaknak - nagyon, nagyon sokaknak - nem fog tetszeni, sablonosnak, borzalmasnak, vagy hasonlónak fogják tartani. Persze ez mondjuk nem következett be, de akkor nagyon féltem, sőt, a mai napig is szinte rettegek, hogy a következő rész nem fogja megütni a színvonalat.


 Hány naposra tervezed a történetet? Ha befejezted, tervezel újat indítani?

A történet körülbelül 24-25 napos lesz összesen maximum. Többet nem szeretnék, úgy érzem, akkor nagyon elhúznám a sztorit. Ha befejeztem, valószínűleg átírom, mert vannak részek, amikkel nem vagyok elégedett. Lenne történetötletem is, kettő újabb meg egy régi-új is, valószínűleg utóbbiba kezdek bele, ha rendesen kipofoztam a blog részeit.


Az olvasóiddal kommunikálsz a blog komment, és chat részén kívül? És kik azok, akik támogatnak ebben az egészben?

 Igen, van egy Facebookos csoportunk is, ahol jelenleg hatvanöten vagyunk! Valamint, néhány olvasóval beszélgettem is már, néhányan üzenetet vagy e-mailt küldtek, de olyan is akadt, hogy blogos csoportokban fűztek hozzászólást a hirdetés alá. Ezeknek amúgy - mint minden másnak is - nagyon-nagyon örülni szoktam! Hát, lényegében a barátaim, a KKK csapata, és mindenki, aki valaha küldött díjat, feliratkozott, belépett a csoportba, írt egy-két kedves szót, vagy pipált.



 Nem nagy titok, hogy a blogger világ egyik leghíresebb embere vagy, ha fogalmazhatok így. Milyen érzés ez?

Érdekes. Egyrészt nagyon jó érzés, amikor kiderül, hogy valaki ismeri - sőt, egyenes szereti! - azt, amit csinálok, és nagyon szívmelengető, amikor olyan üzenetet kapok, hogy valakinek én vagyok a példaképe. Ugyanakkor iszonyatosan furcsa is, és nem nagyon értem, hogyan történt vagy miért pont én, de ez nem jelenti azt, hogy nem örülök neki. Utolsósorban pedig egy kicsit rossz is, hiszen az emberek anélkül alkotnak, alkothatnak képet rólam, hogy akár egy szót is beszéltünk volna, és nem egyszer hallottam mostanra a barátaimmá vált emberektől, hogy az elején féltek tőlem a KKK-s tevékenységem miatt (amit szintén nem vagyok értek, hiszen bennem aztán tényleg nincs semmi félelmetes! :D). Szóval nem nagyon tudom. Furcsa, de közben jó is. Kedves, hogy ennyi ember keres meg, kíváncsi rám, hogy ennyien ismernek, de kicsit félelmetes is, néha olyan érzés, mintha mindenki engem figyelne, és egy rossz lépés, vagy rossz szóhasználat, vagy egy kicsit kevésbé igényes, vagy a vártnál rosszabb munkadarab és simán végem, mint a botnak. Szóval, amellett, hogy furcsa, jó, félelmetes, szívmelengető, egy kicsit nehéz is, hiszen azzal, hogy ismernek, fennáll a veszélye, hogy csalódnak bennem - és utálok csalódást okozni. Persze, ezek a dolgok eltörpülnek a mellett a szeretet mellett, amit nap mint nap kapok és tapasztalok!


 Szokták leszólni, obszcén módon kritizálni a munkádat? Ha igen, hogyan szoktál reagálni rá?

A munkámat ilyen módon még sosem szólták le, szerencsére. Viszont chaten már kaptam olyan üzenetet, hogy "haljál éhen te nyomorék" (szó szerint idéztem). Mivel a nevét sem vállalta fel az illető, és nem a munkámat kritizálta, hanem engem, akit még csak nem is ismer, ezért nem hatott meg, csak nevettem rajta, és mire odáig jutottam, hogy visszaírjak neki, addigra két-három olvasóm is megvédett - ez pedig nagyon jól esett! Végül annyit írtam vissza, hogy az olvasóimnak köszönöm, hogy kiálltak mellettem, az üzenet írójának pedig megírtam az igazat: arra aztán várhat, hogy én majd éhen halok, ugyanis elég jó súlyban vagyok.



Ez azért durva volt, de gratulálok, hogy ilyen jól kezelted a helyzeted!:) Mit ajánlasz azoknak, akik kezdő bloggerek?

Hogy tartsák észben, egyszer mindenki volt kezdő, és a tény, hogy most kezdtek blogolni, magában hordozza a lehetőséget, hogy bármik lehetnek, amik csak akarnak - csak tehetség és kitartás kell hozzá!



Te mikor kezdted a blogolást? Hogyan találtál rá a bloggerre?

2013 nyarán kezdtem, amikor egy barátnőm rátalált a bloggerre, és indított egy blogot, ami főleg személyes volt, néhány dekorációs ötlettel tarkítva. Nekem pedig megtetszett a dolog, és gondoltam, ha már úgyis írok, miért ne tehetném ki valahová? Nagyjából itt kezdődött az egész.


Akkor már egy ideje benne vagy a szakmában.:D Van olyan, amit megváltoztatott számodra a blogger? Van olyan blogger/bloggerina, akire felnézel?

Sok mindent megváltoztatott, például rendszeresebben és összeszedettebben írok. Hülyén fog hangzani, de minden olyan bloggerre felnézek, aki odaadással, kitartóan és jól végzi a munkáját. Név szerint senkit nem szeretnék említeni, mert ahhoz sokan vannak. De lényegében mindenki ilyen, akinek olvasom a blogját.:)


Rendben!:) Köszönöm Kinga, hogy belementél az interjúba, és remélem, nem untattalak nagyon a kérdéseimmel. Üzenem, hogy folytasd amit csinálsz, mert elképesztő vagy, és azt hiszem, csatlakozom azoknak a klubjához, akiknek a példaképe vagy!:)

Én köszönöm a felkérést, nagyon jól esett! Igyekszem folytatni, és nagyon-nagyon köszönöm a támogatást Neked, Nektek és az Olvasóimnak is: hiszen nélkületek sehol sem lennék!:)


Nincs mit!:) További jó írást, és minden mást!:)

Köszönöm viszont kívánom! :))


Mégegyszer, köszönöm Kinga, és további jó munkát!:) Remélem, nektek is tetszett az interjú, és ha van olyan blogger/bloggerina, akitől szívesen olvasnátok interjút, azt jelezzétek hozzászólásba!:)

Ölel-puszil mindenkit: