2017. jan. 18.

Time to say Goodbye

Sziasztok, kis felhőkarcolók! 

Sajnos ismét egy szomorú hírrel érkeztünk...
A címből talán ki lehetett találni, hogy bezárunk. DE nem örökre, hanem meghatározhatatlan időre. Sajnos valamennyiünk magánéleti okokból/ időhiány miatt nem tudna elegendő időt fordítani a Skyscraperre, illetve vannak olyanok is köztünk, akik szerint a blogolás, a blog világa már egyáltalán nem a régi, sokat változott, sajnos inkább negatív irányba. Ezért egy kis időre visszavonulót fújunk, feltöltődünk energiával, és azt is megbeszéltük, mindenki átgondolja majd, biztosan szeretne-e a csapat tagja maradni.
Mert ha visszatérünk, 100%-osan belevetjük magunkat a blogolásba, a rendelések elkészítésébe, s ez csakis úgy lehetséges, ha a szerkesztők mindegyike elhivatott ezen a téren.

Egy szó, mint száz: búcsúzunk - egy időre. Amint visszatérünk (új design, új arculat), mindenki tudni fog róla. Addig is szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik tőlünk rendeltek, akik támogattak bennünket, biztattak, hogy igenis jók vagyunk abban, amit csinálunk. Rengeteget jelent ez nekünk - ezért is éri meg majd visszatérnünk a későbbiekben, mert tudjuk, TI számítotok ránk. 

Addig is, au revoir, babák!
Minden jót kíván Nektek: a Skyscraper Blogdesign csapata

2016. dec. 25.

Trailer #78 - Kitaszított

Üdv nektek! :)
Meghoztam egy újabb trailer rendelésemet, ismét Writer Girl kérésére, ezúttal a Kitaszított c. blogjáról készítettem bemutató videót. Fogadjátok szeretettel!



További szép napot és kellemes ünnepeket: 

Karácsony margójára

Drága Babák! :)

Elérkezett december 24-e, a szeretet ünnepe, a karácsony, amit valamennyiünk nagy izgalommal várt. Sokat gondolkodtunk, hogyan is hálálhatnánk meg Nektek, hogy már évek, hónapok óta velünk vagytok, s végül arra jutottunk, egy apró, ámde kedves bejegyzéssel kívánunk nektek is minden jót az ünnepek idejére!



"A karácsony a kedvenc ünnepem, mert hihetetlenül összehozza a családot és a barátokat a közös sütés-főzés, a díszítés és az ajándékbontogatás, természetesen. Imádok keresgélni a boltokban a tökéletes ajándékok után és azon agyalni, vajon ki minek örülne." - Violet E. Hunter

"Nehéz megfogalmazni a karácsony jelentését. Ez egy olyan nap, vagy inkább időszak, amikor a család és a barátok összegyűlnek, és veszekedés nélkül próbálják szeretni egymást. A karácsony szerintem vallástól független, az emberek boldoggá tételéről szól." - Leona Z. Pierce

"Akár szereted a karácsonyt, akár nem, a Reszkessetek betörők! minden évben kötelező!" - Christina Hope


"Valahányszor eszembe jut a kárácsony, kicsit szomorkásan gondolok rá. Viszont egy pár oylan dolog van benne, ami mindenképp felvidít. A sok süti és Kevin." - Nicolette Rec

"A karácsony számomra az ajándékokról szól. Na, persze nem a színes csomagolópapírba rejtett ajándékokról, hanem az élményről. A finom ételek, a fa díszítése közösen, a beszélgetés, az unt, mégis ezerszer, közösen megnézett karácsonyi filmek - mind-mind élményt jelentenek. Élmény az is, amikor a szerettünk vidáman mosolyog, mert olyan ajándékot kapott, amitől boldog. Élmény az, amikor a család tagjai a szeretettel elkészített ételbe harapnak. Élmény csak úgy üldögélni a fa közelében, nézni a fényeket, hallani, ahogy a szomszédból is karácsonyi zene szól. Ajándékozni jó. Szeretetet, egy kicsit több odafigyelést, beszélgetést, megértést. Ajándékozzatok Ti is!" - Lyanna Baggins

"Lehet, hogy kicsit már elcsépelt, de a karácsony akkor is a szeretet ünnepe, és kötelességemnek érzem, hogy ilyenkor másokat még inkább boldogabbá tegyek. Mert igenis nagyszerű érzés, ha az utcán idegenek mosolyognak vissza rád, ha a hajléktalanok sírva fogadják el tőled az osztálykarácsony maradék nasijait, és teletömheted magad sütikkel az ebéd előtt a tesóiddal." - Astrid Haynes

"Ismét eljött karácsony. Évről évre más, kicsit mindig változik, de a lényege ugyanaz: a szeretet. Az önfeledt boldogság a családi, baráti körben, a karácsonyfa közös feldíszítése, amelyhez semmi sem fogható, a hangulat, a sok-sok finom édesség, no meg az ajándékok. Van, akinek azok a legfontosabbak. Kiskoromban én is így éreztem, de rájöttem, hogy a legnagyobb ajándék az, ha ilyenkor együtt vagyunk a szeretteinkkel." - M. Gin

"Nekem a karácsony a varázst és a csodát jelenti. Hogy örökké gyerek maradhatok. Hiszen, bár tudom, hogy nem a Jézuska varázsolja oda azt a sok szép mindent, de valahogy aznap eltűnik a szomorúság, és a karácsony csodája betölt mindent." - Kim Cox

"Soha nem rajongtam a karácsonyért, hiszen számomra túlságosan is anyagias, munkámból adódóan rettenetesen stresszes időszak. Azonban ha ezt félreteszem és belegondolok az ünnep valódi jelentésébe be kell látnom, hogy az egyik legfontosabb időszaka az évnek. Töltsétek ezt az időt a szeretteitekkel, tegyétek félre a problémákat, és ünnepeljétek a szeretetet!" - Raquel Yates


És  a végére, sok-sok szeretettel küldjük Nektek ezt a dalt:


Minden kedves erre tévedőnek, állandó olvasónak nagyon boldog, szeretetben gazdag ünnepeket kívánunk: a Skyscraper Blogdesign csapata

2016. dec. 20.

Gif pack #4 - Fegyverek

Sziasztok, Babák! :)

A mai bejegyzésemmel egyúttal egy egész fegyverarzenált hoztam ide nektek: értsétek úgy, gif csomagot pisztolyokról, lövésekről, hátha találtok köztük kedvetekre valót. Mostanában sokan vannak, akik a maffiás, akciós történeteket kedvelik, kreálják meg, így nekik mindenképpen hasznos lehet a bejegyzés.
A felétek irányuló kérdésem pedig: milyen mozgó képeket tartalmazzon a következő gif pack? Írjátok meg nyugodtan kommentben (téma, szín, stb.)!



2016. dec. 10.

Kritika #116 - Vérbosszú

Sziasztok! 
Meghoztam egy újabb kritikát, ezúttal a tehetséges Dora G. számára, aki a Vérbosszú c. blogjáról kért tőlem véleményezést.




Kinézet: Amikor megláttam, hogy kritikát kértél tőlem, szinte mosolyogva estem neki a blogod újbóli olvasásának – ugyanis régebben már elkezdtem, de nem jutott időm arra, hogy végig nyomon is kövessem az eseményeket. Már akkor nagyon tetszett az oldal kinézete, de most lehetőségem nyílt szavakba foglalni egy kritika keretein belül, miért is kedveltem meg korábban a blogot.
Először is a fejléccel kezdeném, amely a szó legszorosabb értelmében tökéletes. A szélei belemosódnak a sötét háttérbe, az egész nem foglal el nagy helyet, de nem is olyan kicsi, amely zavarná a kontrasztot közte és a bejegyzések szélessége között. A színek pompásak, minden részlet passzol a blog egész arculatához. A képeket jól kiválasztottad, mindegyik apró, mégis jól észrevehető, s remekül magukba foglalják a történet témáját. Az elmosásokkal szintén rendben van minden, ami pedig a főszereplő lányt illeti, kiemelkedik a fejlécről, holott mégsem ő van a közepén. Ezt nagyon ügyes munkának tartom, kevesen képesek így egyetlen képrészletre fordítani az olvasó figyelmét, de te jól megoldottad. Végül a feliratról is ejtenék néhány szót: remekül illik a bloghoz, egységes, s a cirill betűk még inkább feldobják az egészet.
Nagyon tetszetős, hogy az oldal, illetve a bejegyzés háttere ugyanolyan színű, így nem éktelenkedik elválasztó vonal a kettő között. A szöveg betűtípusa egyszerű, a színválasztás visszafogott, de így a jó, hiszen könnyen olvasható. A modulsáv legtetején az oldalakat találjuk, melyeken csak egyszerű effekt van – s ez nevezhető nagyszerűnek is. Semmit nem díszítettél túl, mindenben a tökéletes mennyiséget alkalmaztad, amiért külön dicséret jár.
A fülszöveg megfelelő hosszúságú, lényegre törő, valóban csak a legfontosabb információkat tartalmazza. A trailert sajnos nem engedi lejátszani, kérlek, ezt mielőbb próbáld helyrehozni. A karakterek képválasztása kitűnő, ötletes, hogy az egyik színes, a másik nem, remek kontrasztot adnak a szemnek. Az alattuk található leírás is elegendő, nincs semmi felesleges, amit töltelékszövegnek neveznék. A fejezeteket sorban, egymás alá linkelted, méghozzá nagyon ötletes módon – remekül el lehet igazodni az oldaladon. A cseréket is külön tetted, amit alapvetően nem értenék, de láttam, hogy minden link mellé screenshottal odaillesztetted a blog fejlécét, s ez mindent megmagyaráz. A versenyeknek, melyeken részt veszel, a kritikáknak szintén külön oldalt hoztál létre, egyikkel sincs baj, így legalább jól áttekinthető az egész.
A kedvcsináló akár fülszövegként is szerepelhetne, így annak nem kellene külön oldalt létrehozni – de bizonyára oka van annak, hogy mindezt így intézted. A tartalma egyébként frappáns, röviden összefoglalja a sztorit, mégis hagy néhány megválaszolatlan kérdést maga után. Az információ modulod többek között arra is jó, hogy lássuk, minden, ami az oldaladon van, saját munka – a design, a fejléc, a trailer -, amiért megemelem a kalapomat. A chat színei, méretei rendben vannak, a modulsáv végét pedig a feliratkozók csoportja, illetve az archívum zárja. Ennek mind nagyon örülök, mivel, ha végigtekintünk rajtuk, láthatjuk, hogy egyáltalán nincsen túlzsúfolva az oldalad, nem úgy, mint a blogok 90%-ában.
Összességében tehát, hogy leegyszerűsítve fejezzem ki magamat: minden nagyon szép, minden nagyon jó. Tényleg rendben vannak az oldalak, a modulok, a bejegyzések, a design pedig egyszerűen meseszép, s remekül visszaadja a történet hangulatát.
5/5

2016. nov. 30.

Elkészült rendelések

                                                           
 Elkészült designok:

                                                                          xx


                                                                          xx



                                                                         xx


                                                                            xx

 Elkészült fejlécek:




2016. nov. 27.

Kritika #115 - Where Do broken Hearts Go

Visszatértem! 
Sziasztok, Cukik! 
Amint láthatjátok, újra aktív tagja vagyok a szerkesztőségnek, a néhány hónapos pihenés után. Trailert továbbra is korlátlanul vállalok, a kritikás limitemet azonban kettőre határoltam, mert nem szeretném halmozni a rendeléseket. Igyekezni fogok mindent a leghamarabb elkészíteni, de heti 6 nap munka mellett remélem, megértőek lesztek, s türelmesen vártok, ha tőlem szeretnétek rendelni.
Nos, a kihagyás után egy kritikát hoztam nektek, méghozzá Moncsi_Tommo blogjáról, melynek címe Where Do Broken Hearts Go. Lássunk is neki!


Kinézet: Hű, elég sok dolog fogalmazódott meg bennem, amikor megláttam a blog designját. Nem is tudom, hol kezdjem, de elsőként talán a fejlécet elemezném kicsit – nem túl mélyrehatóan, hiszen az egyik szerkesztőtársam, Kim munkája (más szerkesztőtársam munkáit nem szeretem kritizálni). Alapvetően tetszik, jó a színvilág, szépek a textúrák, illenek a blog arculatához. Kim, mint mindig, most is remek munkát végzett vele. Azonban azt hozzátenném, hogy nekem annyira nem tetszik az átfedés: amint ráviszem a kurzort a fejlécre, elhalványul a kép. Nem tudom, más hogy van vele, de engem ez kifejezetten idegesíteni szokott – persze, ez is főleg ízlés kérdése, de szerintem éppen az a lényege a fejlécnek, hogy jó látható legyen. Ettől pedig nem lesz az.
Az oldal háttere sötét, türkizes árnyalatú, ami nagyon elüt a fejléc színvilágától. Elég éles a kontraszt, átmenet sincs a határok között, mely rátesz még egy lapáttal. A bejegyzés háttere sem illik egészen a többi színhez, inkább mondanám szürkének, mint kéknek. Mindenképpen döntsd el, melyik színt részesíted előnyben, s annak árnyalatait használd az egész oldalon, mert ez az összevisszaság nem éppen az igényességet és a precizitást tükrözi. A betűk színe, stílusa tetszik, egyszerű, de mégis illik a történetedhez. Azonban a háttér teljesen átlátszik, így látható, hogy a fejléc a bejegyzések tetejénél folytatódik. Ez csúnya, mindenképpen változtass az áttetszőségen.
Nézzük a menüsorodat! Legelőször egy gifet láthatunk Selena Gomezről. Itt rögtön megjegyezném, hogy egységes gifeket kellene kiválasztanod az oldalra, értsd úgy, hogy egyezzenek a színek (pl. ne egy szürkét, később pedig egy színes mozgó képet helyezz el, inkább csak szürkét, vagy csak színeset). A kékhez alapvetően inkább javasolnám a szürke gifet, pláne, hogy az a szereplős képekhez is jobban menne. Tovább haladva a menüvel találkozhatunk. A főoldalon kívül a karakterek és a fejezetek között tudunk válogatni. A szereplős képek nagyon tetszenek, egységes színűek, a betűstílus és színválasztás tökéletes, nem tudok mibe belekötni. A fejezetek oldalt szintén ügyesen oldottad meg, hatosával helyezted el az egymást követő részeket, közéjük pedig gifeket ékeltél.
Az oldalak alatt a blog leírása található: nyitás, zárás, közreműködők, stb. Azt azért hozzátenném, hogyha a sztori bizonyos szereplőit (pl. Whiskey) máshonnan vetted át, akkor nem kellene odaírni, hogy a történet teljes egészében a te ötleted – pláne, hogy a Lyannával közös blogunk egyik kulcsfiguráját másoltad le. J
A fülszöveget elolvasva ismét deja vu érzésem volt: mintha a Bárcsakban is hasonló formátumú lenne a bemutató szöveg, illetve a prológus. No, nem probléma, csak jobban szeretem a teljesen egyedi ötleteket. A szöveg közepén nagyjából, van pár olyan mondat, ahol egymást követően háromszor is előfordul az „én” szócska. Javítsd ki, mert ha az olvasó már ekkor észreveszi a szóismétlést, az esetek többségében nem nagyon fog tovább böngészni az oldalon. A következő részes felirat alatt a tízedik epizódból olvashatunk ízelítőt. Célszerűbb lenne olyan szövegrészletet kitenni, amely egymást követi, nem kiragadni egy-egy mondatot, mert így érthetetlenné válik az egész. A cserékkel, a saját blogokkal nincs gond, a számláló is rendben van, ám az archívumot én kiszedném, a követők listáját feljebb helyezném a modulsávban, illetve az éppen oldalon tartózkodók számlálóját szintén feleslegesnek tartom, csak a helyet foglalja. A chat színekben főleg a külső háttérhez passzol, nem a fejléchez. Szerintem ahelyett, hogy új rendelést kérnél – mert a fejléccel nincs semmi baj -, változtasd meg az oldal és a chat színeit, hogy egységesebbek legyenek.
Összességében bőven van változtatni/ egységesítenivaló a blogon, főleg a színek terén, illetve az sem ártana, ha elrendeznéd kicsit a modulsávot. Azt még hozzátenném, hogy nem értek túlságosan egyet ezzel a félig magyar, félig angol felfogással: bár a történeted magyarul íródik, a cím, a menü, a nevek oldala, szinte minden más angol. Ezt is célszerűbb lenne egységesíteni, méghozzá magyarra – egyszerűbb, mint kilenc fejezetet lefordítani a legkedveltebb világnyelvre.
2/5

2016. nov. 8.

Kritika #114 - Egyetlen


Sziasztok!
Ma ismét egy újabb kritikával érkeztem, amit Writer Girl Egyetlen c. blogjáról készítettem

 FIGYELEM! A KRITIKA NEM BÁNTÓ SZÁNDÉKKAL, CSUPÁN SEGÍTŐKÉSZSÉGBŐL ÍRÓDOTT! KIZÁRÓLAG A SAJÁT VÉLEMÉNYEM FOGALMAZTAM MEG MINDEN SORBAN. HA VÉLETLEN BÁNTÓ SOROKAT ÉSZLELNÉTEK, JELEZZÉTEK BÁTRAN.


Cím: Mikor először elolvastam a blogod címét, akkor egy olyan blogra gondoltam, ami egy szerelmes párról szól, és csak az ő életükről fog szólni a történet. Aztán végül is a fülszöveg elolvasása után kicsit csalódnom kellett, de végül is jól sejtettem, egy szerelmes történet lesz. Egyébkén a cím ötletes, egyszerű és mutató is.
5/5

Kinézet: Ahogy beléptem a blogodba, a szemem akaratlanul is a menüre tévedt, nem a fejlécre. Először úgy voltam vele, hogy jól van, majd elmúlik, ha már sokadszorra nyitom meg a blogot, viszont nem így lett. Akaratom ellenére minden oldal megnyitásnál odatéved a szemem, nem pedig a fejlécre. Ez azt is mutatja, hogy a fejlécnek sokkal hangsúlyozottabbnak kellene lennie, élénkebb színeket kellett volna használnod hozzá. Aztán ahogy végigmértem a fejlécet, lassan elmerengtem azon, hogy mi a fenéért különbözik a blog hátterétől a fejléc háttere, aztán hirtelen kapcsoltam, hogy hoppá, nem átlátszó a fejléc. Sokan nem veszik észre, viszont szerintem a legtöbb olvasónak majd kiszúrja a szemét, hisz rettentő zavaró tud lenni, hogy egy majdnem tökéletes fejlécnek nem átlátszó a háttere. Egyébként, ha már fent említettem a menüt és a fejlécet, akkor a menü lehetne közvetlen a fejléc felett, és akkor egyáltalán nem lenne (szerintem) zavaró senki számára. Aztán a cím elhelyezése, és a típusa, ami nekem nem igazán van a kedvemre. Az elhelyezésnél én szívem szerint a bal oldalára tettem volna a fejlécnek, közvetlen a kapu alá, oda a fás részre, és a(z) Edwardian Script ITC betűtípusra állítottam volna. Egyébként a fejléc valamiként passzol a designhoz, viszont legfőképp az oldalsávhoz, hisz rengeteg benne a világos terület, épp ezért javasolnám, hogy ha tudsz, akkor tény bele még egy kis sötét színt olyat amilyen a bejegyzések háttere, s tökéletes lesz színárnyalatilag. 
Mellesleg rengeteg mindenki gondolja úgy, hogy az ilyesfajta karakterek, mint Selena Gomez, Justin Bieber, One Direction és a többiek, teljesen sablonná váltak ezalatt a pár év alatt, s valamelyest ez így is van, ezért kissé meglepett, hogy Selena van a fejléceden, hisz mostanság nem nagyon lehet látni őt/őket, fejléceken, esetleg mellékszereplőként a történetekben. Aztán a textúrákkal nincs nagyon probléma, azzal a kivétellel, hogy ismételten keveslem a te blogodnál is a képeket a fejlécen, viszont az elhelyezésük jó. Szerepel rajta egy kávézó, a jobb alsó sarokban, kapuk, egy torony és egy erdős terület(?), ami szerintem azt akarja szimbolizálni, hogy egy kávézóban kezdődik az egész történet. Bevallom, nem nagyon tudok levenni érzéseket a fejlécről, viszont az már magán a kinézeten látszik, hogy egy igazi kavalkád fog tornyosulni a sztoriban, én így vettem le elsőnek. 
Aztán a színkombinációt már fentebb említettem, szóval ahhoz nem fűznék semmit, csak azt, amit fent is olvashattál - túl világos -, s egyébként fejléc a mérete tökéletes, ezt eltaláltad. Így, ha már a designhoz kapcsolódtunk, nekem az oldalsáv nem tetszik. Nem az elrendezéssel van problémám, hanem inkább itt is a színekkel. Teljesen üres, csak a modulcím látszódik. Legalább egy a bejegyzés hátteréhez hasonló színű keretet tehettél volna hozzá, s máris sokkal szebben mutatna és hatásosabb is lenne. Aztán itt kicsit el is akadtam, mert végig görgettem az oldalsávon, és kicsit javíthatnék az elrendezésen. Igen tudom, hogy az előbb nem ezt mondtam, de akkor még nem néztem pár percen keresztül, csak egy pillantásra vetettem rá a szemem. Csak egyetlen egy dolgon javítanék, mégpedig azon, hogy az "Egyetlenek" modult feltenném az "A történet" és az "Információk" közé, hogy akik fel szeretnének iratkozni, könnyebben megtalálják a modult, ha már a menü a bejegyzések felett van. Aztán a bejegyzések hátteréhez sem passzol az oldalsáv. Vagy egy egyszerűbb ötlet is van a tarsolyomban. Ha bejegyzések hátterét átállítanád világosabbra, vagy csak egy sima keretet hagynál neki, de azt minimum 6-10px között, kétféle színnel - egy világosabbal kívül, és egy sötétebbel belül -, akkor máris nem kellene ennyi mindent alakítani a blogon, s még a fejlécet sem kellene lecserélni. S ha már így ráhangolódtam a bejegyzések részre, akkor folytatom is azzal. Itt, ami szerintem kicsit gondot okoz mindenkinek, az nem csak a történet olvasás, hanem a fejezet címének elolvasása is. Túl apró betűtípusra van állítva a bejegyzés cím, én ezen mindenképp változtatnék. Aztán a másik, ami nekem nagy gondot okoz, az a bejegyzések olvasása. Nem értem miért van árnyékoltatva a betűszín, hisz egy sima betűtípus nem árnyékolva tökéletesen megfelel a blog kinézetéhez. Aztán ahogy folytattam volna a kritikát másnap, egy új design fogadott. Bevallom, nem szeretem, hogy ha valaki kritikára vár, aközben változtatja meg a blog kinézetét. Viszont ha már lecserélted, akkor én erről a kinézetről is szeretnék említeni pár dolgot, mivel a Paparazzi Blog Design egyik szerkesztője Perrie - aki egyben az én szerkesztőtársam is -, készítette.
Szóval ennél a designnál a fejlécről már sokkal több érzést le tudok venni, mint az előzőnél, viszont valami az elrendezésnél nincs rendben. Nekem rettentően sötétnek tűnik az a virág zuhatag ott Selena fejénél, s nem is illik oda, mert túl sötét. Én azt mondom, egy fejléc vagy legyen sötét, haragot, félelmet, dühöt és minden rossz dolgot árasztó, vagy pedig világos, jókedvet és életvidámságot árasztó. Itt mindegyiket tapasztaltam. Kavarogtak az érzések mindenféle értelemben. Jó, persze nem csak egy hangulatú lehet egy fejléc, viszont az én ízlésem az jobban inkább egy, mint több. Aztán a fejlécen a karakterek nem olvadnak be normálisan a háttérbe. Néhol jók, néhol nem, s ha jól látom, van Selena körül egy kis árnyék is, ami szerintem felesleges. S egyébként a színárnyalatok nekem színtelenek, nincs enne szín, legfőképp a szürke/szürkés kék és a fehér dominál rajta, viszont sokkal több színt is lehetne vinni bele. A feliratról annyit szeretnék mondani, hogy alig látható. Mindenképp körbevettem volna egy fekete, vagy akár egy sötétkék árnyalattal, úgy sokkal jobban kitűnne, s ami még nagyon zavar, az az, hogy a szerkesztő neve jobban kitűnik -ha jobban megnézzük -, mint a cím. Aztán a blogháttér, ami szerintem passzol a fejléchez, csak kicsivel lehetne sötétebb, akkor az kiemelné a fejlécet, s még több érzelmet le lehetne róla venni. Haladva lejjebb, a menünél megakadtak a szemeim. Mikor rávittem a kurzort a menüre, semmilyen változást nem vettem észre, csak annyit, hogy a betűk szürkéből feketébe ugrottak át. Viszont nekem ehhez lenne egy jobb ötletem: amikor rávisszük a kurzort, akkor átválthatna olyan kékes szürkére a doboz, mint a fejlécen van, s a szöveg pedig fehér lehetne, egy kis árnyékkal. 
Aztán lentebb haladva a dátum elhelyezése lehetne mondjuk középen, mert szerintem mostanság mindenhol szinte középen szerepel a dátum, hisz sokan azt is nézik, hogy mikor került fel az utolsó bejegyzés. Ha már itt tartunk, akkor a cím is lehetne középen, közvetlen a dátum alatt, s ha rávisszük a kurzort a fejezet címére akkor átválthatna feketére, vagy teljesen el is tűnhetne. Viszont így sem rossz, csak kicsit szembetűnőbb is lehetne. Plusz még a betűméreten is állítanék egy két számmal feljebb. Aztán lassú végiggörgetés után azt vettem észre, hogy fentről az első két bejegyzésnek - vagyis az első és második fejezetnek - a végén rengeteg entert nyomtál, és ez nagyon zavaró tud lenni, mert olyan dolog, mintha folytatódna a történet. 
Az oldalsáv, ami kifejezetten fontos tud lenni elrendezés terén, úgy vélem, nálad nem kapott túl nagy szerepet. Az  "Emlékek" modul  után is rettentő hatalmas szünet uralkodik, valószínűleg azért, mert azt hitted, vagy hitte a design készítője, hogy  úgy nem tűnik szembe az, hogy borzasztóan sok szöveg van egy helyen az oldalsávban. Bevallom, én az oldalsávra sokkal több hangsúlyt szokok fektetni, mint a fejléc készítésére. Képes vagyok akár másfél órán keresztül azon gondolkodni, hogy hogyan, s miként helyezzem el a modulokat, milyen hosszúak legyenek a szövegek. Itt maximum a készítő negyed órát ült az egész oldalsáv felett, és punktum, le volt tudva. Mellesleg az elrendezésben is találtam néhány hibát. Ahhoz, hogy ne legyen túl zsúfolt, a fülszöveget le lehetne rövidíteni minimum egy 2 Word sonyival, bár még mindig nem lenne teljesen megfelelő, ezt majd megemlítem a tartalomnál, hogy miért is. A többit pedig így rendezném el: 
  1. Baráti csevely
  2. Szabályok
  3. Egyetlenek
  4.  Nektek...
  5. Foszlányok
  6. Ide tévedt idegenek
  7. Szomszédok
Az Egyetleneknél nem értettem, hogy miért szerepel kétszer, csak más névvel, szóval az egyiket mindenképp vedd ki, én ezt javaslom, vagy pedig a Megtörteket teljesen a blog aljára tenném, a bejegyzések alá.
 10/5
Tartalom: A fülszöveggel kezdenék, amit első ránézésre én sokalltam, s nem is tévedtem. Szerintem túl sok mindent tudunk meg a történetről, és egy percre sem lehet lélegzetet vennünk, mert azonnal folytatod a következő eseménnyel. Hogyha én írtam volna a fülszöveget, ez első és az utolsó bejegyzést biztosan nem írtam volna le, mert szerintem ezek tök feleslegesek. Aztán a második bekezdésben sokkal több információt tudunk meg, mint kellett volna. Kapásból az egész fülszövegre elég lett volna egy hat-hét sor, amiben leírod azt, hogy az apja bántja a lányt és testvérét, csupa rossz dolgok történnek velük satöbbi. Az helyett a sok baráti mondat helyett azt írtam volna, hogy: Sok gonddal meg kell küzdenie,  és most, ebben a helyzetben derül ki, hogy ki is az igazi barátja. Szívem szerint én a fülszöveget hat-hét mondattal letudtam volna intézni, bár így sem lett rossz. 
Én az előző, régi fejezeteket nem is olvasnám el, hanem rögtök kezdeném az átírtakkal. Azon belül pedig csak ez első fejezettel. Ami mennyiségileg nekem elég rövidnek tűnik, viszont nálad mégis fejezetként van feltüntetve.  Aztán ahogy elkezdtem a bejegyzést olvasni, vagyis a köszöntöt, rögtön kiakadtam. Az utolsó kettő mondat kiakasztott. "Aztán komizzatok. És végre van rendszeres olvasók modulom, szóval iratkozzatok fel. Plííííz. " Szóval a komizzatok és a plíz kivágta a biztosítót. Ez mi a franc? Ilyet egy bejegyzésbe? Figyelj, hogy ha a történeteddel akarz szerezni véleményeket megjegyzésben, vagy akár rendszeres olvasóval, akkor azt ne így add már a tudtukra. Bocsánat, de ilyen szöveget még én írtam, mikor elkezdtem blogolni. Azt hittem, hogy te ennél sokkal jobb vagy és nem kell kuncsorognod a feliratkozókér, és a jópofa kommentekért. Bocsánat, de ez kijött, nem szerettem volna bunkó lenni, de muszáj volt kiírnom magamból, nem tarthattam bent, különben a húsdarabjaim pötyögték volna a következő sorokat. Inkább hagyjuk is a témát, következzék a történet vélemény. Az első - gondolom én - álomrészből szött kis emlék nekem tetszett. Meg kell vallani, egész érdekes fogalmazásod van, ami az én részemről jót jelent. Csak egy kicsit változtatnék az álomrészen. Ott, ahol leírtad, hogy "Félek. Rettegek.".  Én bővítettem volna rajta, például így: Rettegek a félelemtől. Máshol itt nem javítanék, nekem úgy tetszik ez a is rész, ahogy van. Aztán a következő bekezdésben, ismét csak a végén, találtam hibát, ami az én szememnek és szókincsemnek eléggé nagy nehézséget okozott. Ugyais te összetévesztetted a toppan és a torpan szavakat. A toppan lenne a helyes szó oda, nmert a műsik az azt, jelenti, hogy valami előtt hirtelen megáll, megtorpan. Én ezt így tudom, de ha nem helyesen tudom, akkor kövezzetek meg. S ahogy így másodszor átolvastam azt a bekezdést, az ez előtti mondat sem stimmel nekem. Így hangzik: "Addig még sosem ment el máskor, aznap viszont a szokásosnál is nyűgösebb és rosszkedvűbb volt, s lévén egyedül voltam kéznél...". Szerintem itt ennek az "Addig" szócskának "Eddig"-nek kellene lennie és én a máskor szóval kezdtem volna a mondatot, valahogy így: Máskor eddig még sosem ment, el,...  A következőkben szépen levezeted a srác vonásait, ami kifejezetten tetszik. Ötletesen írtad le az egészet, és az ilyen szituációk igen ritkák. Vagyis én még nem találkoztam ilyesfajtával. Nos. Mikor a rész végére értem, kicsit elgondolkoztam azon, hogy ez most egy sima, rossz lány vs. jó lány sztori lesz-e. Végül eljutottam odáig, hogy részben biztos, hogy igen.
Mellesleg helyesírásilag rendben van, csak néhány elgépelést találtam. Viszont megjegyezném, hogy annyira bele tudtam élni magam a végére, hogy már kerestem a folytatást, de rájöttem, hogy mégsem kéne itt untatnom a népet. Egy kicsit a történetről is beszélnék. Kifejezetten tetszik, hogy egy nem mindennapi lányról szól a történet és, hogy van benne egy bizonyo fokig rosszindulat Jessica felől. Viszont azt még a mai napig nem értem, hogy hogy fűzögetheti Isaiah Jessicát, mikor ott van neki Mackenzie. Na mindegy is. Viszont némi tartalmat és izgalmat hiányolok. Ahogy olvastam, minden öt másodperc után le kellett vigyem a hangsúlyom magamban, mert véget ért a mondat. Én túl rövideknek vélem őket. Persze lehet ilyen szűkszavúan is fogalmazni, viszont a bőveb kifejtés az mindig jobb, mert akkor az olvasók is megértik, hogy mit olvasnak, így pedig az egész történet kissé száraznak és megfogalmazatlannak tűnik szűmomra. Mintha leegyszerűsítenéd a mondatokat. Ajánlanám, hogy fogadj fel egy bétát, aki segít megfogalmazni, kialakítani a mondatokat.
Külalakilag a bejegyzés nekem unszimpatikus, mivel nincsenek bekezdések, csak hiányok a szövegben. Az egészet az álomrészlet után lehetett volna egy bekezdéssek nyitni és utána - hogyha word-ben írtad -, akkor folyamatosan üti magának a bekezdéseket, s nem ellene újra meg újra benyomogatni. A rész elején viszonylag sokszor nyomtál entert és evallom, ez engem kicsit zavart. Remélem, hogy miután elolvastad ezt a bejegyzést átolvastad a történetet, és találtál olyan enter nyomásokat, amik feleslegesek. Ezt viszont nem szeretném tovább ragozni.
Összességében nekem tetszik a történet, a fogalmazásod is egyedi és nagyjából érthető is. Gratulálok, csak így tovább. Ha esetleg valamivel megbántottalak, az nem volt szándékos.

10/7
Összesen: 25/17


Anaya zatracone-dusze