Kritika 32# - Lehetetlen küldetés

Sziasztok!

Régen hoztam már kritikát - legalábbis nekem úgy tűnik -, szóval most muszáj volt hoznom nektek a legújabbat, melyben a Lehetetlen küldetés című blogról írok véleményt. Írója: Lily Jade Smith.

Kinézet: Amikor megnyitjuk a blog linkjét, ez a kép tárul a szemünk elé. Elsőként a fejlécről írnék egy keveset: nem igazán nyerte el a tetszésemet. Egyrészt, túlságosan szürke. A történet hangulatához szerintem sokkal jobban menne a színes fejléc, mert a mostani látványa leginkább valami elcsépelt, horrorisztikus akció blogra emlékeztet. A másik bajom vele, hogy Dylan képe nagyon pixeles, nem látszik élesen, ahogy egyébként kellene neki. A textúrákat is hiányolom, nagyon üresnek tűnik nekem az összkép, elvégre alig van rajta valami: egy óra meg egy épület, és nagyjából más nem. Emellett még ezek sincsenek tökéletesen elmosva, erőteljesen látszódik a körvonaluk, amit szerintem jobban ki lehetne dolgozni annak érdekében, hogy szebb legyen. A felirat szintén nem a legjobb, amit ide eltudok képzelni. A helyedben azt is inkább színessé tenném, és olyan betűtípust alkalmaznék rajta, amely jól olvasható, de mégis jobban felkelti az olvasó figyelmét. Egyszóval: szerintem rendelned kellene fejlécet egy design blogtól, hiszen ott kifejezetten erre - is - vannak specializálva, biztosan elkészítik neked azt a képet, amelyről álmodozol és megjelenik a lelki szemeid előtt, amikor kimondod a blogod címét. 

A háttér nagyon egyszerű, egyszínű, alapjáraton nincsen vele gond, de ez is annyira szürke, barátságtalan benyomást kelt. A bejegyzések háttere kicsivel barnásabb, ami pedig végképp nem illik az összképbe. Tanácsolom, hogy képzelj el egy adott színvilágot, például kéket, ha már a fejezetek címét is azzal a színnel írod, és aszerint formáld meg a blogod külsejét, hogy egységesebb legyen. Amit még javasolni tudok: a fejezeteknek adj címet, és ne csak számozással jelöld, mert egyrészt nagy helyet foglal, másrészt pedig, már egyszer leírtad, hogy az első rész következik. A betű színe jó választás, nem bántja a szemet olvasás közben hosszú távon sem, viszont a stílusa kevésbé tetszik. Nem tudom feltűnt-e neked, de a sorok néhol összefolynak, egymásba olvadnak kicsit, így nehezebb kivenni, mi is van oda írva. 

A fülszöveg - nálad tartalom - véleményem szerint hosszúra sikeredett, ami alapvetően nem lenne akkora baj, de kevésbé izgalmas, mint vártam. A figyelmet nem nagyon kelti fel, pedig a cím után elvárna az ember egy ütős kis ismertetőt. Amellett, hogy hosszú, van benne szóismétlés, ráadásul kissé vontatott. Olyan dolgokat is beleírsz, amit egyébként teljesen felesleges lenne. Gyakorlatilag az első bekezdést egyetlen mondatra is le lehetne rövidíteni, legalábbis nem kellene körülírni, hogy minden évben együtt nyaralnak, mert náluk ez hagyomány, miket csinálnak, és a többi. Felesleges! Próbálj lényegre törően fogalmazni: röviden, tömören, de figyelemfelkeltően. Az utolsó bekezdésnél éreztem azt, hogy megfogtad azt a bizonyos fonalat, és elkezdtél ráérezni a fülszövegírás csínjára, hiszen az egészen jóra sikeredett a többihez képest. Azt tudom javasolni neked, vagy írj egy újat, vagy pedig rendelj valahonnan, elvégre már sok blogon van olyan lehetőség, hogy egyes emberek vállalnak fülszövegírást más blogokhoz. 

Az oldalak modult teljes összességében hiányoltam. Nincs ott a főoldal, a fejezetek, esetlegesen a szereplők, szóval az egész rendszertelennek tűnik. Mindenképpen hozz létre oldalakat, hogy átláthatóbb legyen a blogod, jobban ki lehessen rajta igazodni, mert az archívum nem elég. Általában chat is lenni szokott manapság egy blogon, így azt tanácsolom, te se maradj el, és hozz létre egy chat ablakot is. Ha nem tudod, hogyan kell, fordulj bizalommal egy design bloghoz, ahol segíteni fognak neked mindenben, amiben szükséges. 

Összességében tehát, kicsit ráférne az újítás, a stílusváltás, mert nem túl egységes, és emellett a menüsor teljesen üres, nincsenek meg a szükséges modulok ahhoz, hogy el lehessen igazodni a blogodon.

2/5

Történet: A sztori alapvetően nem rossz: az eleje alapján arról szól, hogy két fiú elmegy nyaralni Zalaegerszegre, ahol találkoznak út közben négy lánnyal. A két fiú fogadást köt, hogy az egyiküknek egy hét alatt ágyba kell vinnie a csajbanda egyik tagját, s gyakorlatilag ezt foglalja magába az első fejezet. Azt, hogy mi lesz a folytatásban, nem tudhatjuk előre, de még fülszöveg alapján sem, elvégre az nem sokat árul el valójában a történet műfajáról. 

Ez a fogadásos történet manapság már kicsit sablonosan hat, de engem ez akkor nem érdekel, ha a sztori jól van megírva, egyedi vonásokkal tarkított. Mivel te csak az első részt írtad meg eddig, nagyon nem tudtam kiismerni a stílusodat, sem pedig azt, mennyire tartozol a sablonos történetírók közé, hiszen csak most vette kezdetét a blog, így még elég kiforratlan. 

Az utazást alapvetően jól leírod, semmit nem sietsz el, mindenre hagysz időt, hogy át lehessen olvasni, meg lehessen jól érteni. A fejezet hosszúsága megfelelő volt, a tartalma szintén, hiszen nem szabad elsőre minden poént lelőni egy történetben, ez alapszabály. Te is csak olyan információkat osztottál meg velünk, melyeket szükséges tudnunk, de nem fölösleges. A fülszöveg után kellemeset csalódtam az első részben, ugyanis ez már jobbra sikeredett. Egyrészt, érdekes volt olvasni, elkezdeni egy új sztorit, új szereplőkkel és kalanddal, másrészt pedig a végére fokoztad az izgalmat azzal, hogy képbe került a fogadás. Ahogyan egy jó író teszi, te is a legérdekesebb résznél hagytad abba, így garantált, hogy aki kíváncsi, kivárja majd a második fejezetet is. 

Ami tetszik a blogodban az, hogy magyar nevekkel íródott, magyar helyszínen játszódik. Manapság ez ritka, mint a fehér holló, de én abba a csoportba tartozom, aki úgy gondolja, így is lehet sikersztorit kihozni egy blogból - így hát neked is sok szerencsét kívánok ehhez!

Amit nem igazán értettem az egész fejezet olvasása során: miért hívnak egy fiút Lalának? Még ha becenév is, mi a teljes neve? El nem tudtam képzelni, ezelőtt még soha nem láttam ilyet. Először azt hittem, egy lányról van szó, mert ez a Lala annyira nőiesen hangzik - aztán később esett csak le, hogy hoppá, ez valójában fiú! A félreértések elkerülése végett leírhattad volna az elején a teljes nevét is, hogy legalább tudni lehessen, miért becézik úgy, ahogy. Remélem, a későbbiekben kitérsz erre, mert így annyira nem világos, legalábbis számomra. 

Egy-két apróságtól eltekintve tehát, nem gondolom olyan rossznak a blogodat. Az alapsztoriból sok mindent ki lehet hozni, s te az első résznél ezt meg is tetted, hiszen a végére felfokozódtak az izgalmak. Remélem, a jövőben sem kell csalódnunk benned.

3/5

Szereplők: A történetnek alapvetően így az elején két főszereplője van, illetve egy, de a másik fél is fontos lehet majd a későbbiekben.

Zé, azaz Szabó Zétény - nekem a hangya jutott eszembe róla elsőként - az egyik karakter a két fiú közül, akik Zalaegerszegre utaznak idén nyáron, hogy ott nyaraljanak. Mivel az ő szemszögéből íródik a történet, joggal nevezhetjük főszereplőnek. Minden cselekményt úgy élünk át, mintha az ő bőrébe bújnánk, legalábbis ott lennénk a közelben. Első benyomásra szimpatikus karakterről beszélünk: kedvesnek tűnik, segítőkésznek, humorosnak és ami a legfontosabb, lehet rá számítani, ugyanis a sztori menete közben megtudjuk, hogy nem szereti kihasználni az embereket - azaz a lányokat sem -, ami egy igazán említésre méltó tulajdonság egy fiútól. Vele tehát nincsen semmi bajom, sőt, elsőre megszerettem, ami általában ritka nálam, de úgy hiszem, ő valamivel kiérdemelte.

Lala, az a bizonyos, akinek nem tudjuk a teljes nevét, Zé legjobb barátja - és bizonyos szempontból szöges ellentéte. Míg Zé barna hajú, barna szemű, kedvesebb stílusú fiú, ő tipikus szőke herceg: kék szem, szőke haj, félisten kinézet. Személyiségét tekintve olyan srác, aki minden éjszakát más lánnyal tölt, és nem igazán veszi figyelembe az érzéseiket. Alapvetően ő is szimpatikus karakter a tulajdonságai ellenére, de róla kevesebbet tudunk, mint Zétényről, így többet nem is igazán tudok róla írni.

Az első részhez képest egész jól ki vannak dolgozva a karaktereid, tekintve, hogy a külsejüket nagy vonalakban ismerjük, s tulajdonságaik egy része is felszínre kerül általad. Remélhetőleg a történet előrehaladtával jobban is alkalmunk nyílik megismerni őket. 

4/5

Fogalmazás, stílus: Alapvetően szabályosan írsz, amennyire én észrevettem, noha néhol szóismétlések előfordulnak. Ezeket szinonima szótár használatával jól ki lehet küszöbölni, csak ajánlani tudom, hiszen nagyon sokat segít. A párbeszédeid teljesen szabályosak, mindig lehet érzékelni, ki beszél kihez. A leírások is hasonlóan jók, noha szerintem kicsit kevés van belőlük. Szerintem picivel több hangsúlyt fektethetnél arra, hogy leírd a fiúk külsejét, a körülöttük elhelyezkedő környezetet, s minden mást, amit fontosnak vélsz. A karakterekről elegendő információt írsz le számunkra. Betekintést nyerhetünk a mindennapi szokásaikba, tulajdonságaikba, megismerhetjük igazi énüket Zé gondolatainak köszönhetően. 

Mint fentebb már említettem, hiba nem igazán fordult elő a szövegben, aminek örültem, mert többre számítottam. Viszont a stílusod valahogyan nyers néhol. Nem vagy annyira közvetlen az olvasókkal, olyan érzés tör rám néhány mondatnál, mintha csak úgy odavetetted volna anélkül, hogy átadd az érzést, amit szerettél volna. Kicsit próbálj nyitottabb lenni a közönséged felé, még ha egyenlőre kevesen is vannak. Ha kialakítasz magadnak egyfajta stílust, mely közvetlenebb, fiatalosabb hangvételben szól az emberekhez, máris nagyobb sikered lehet.

4/5

Összesen: 13/20

Sok sikert a továbbiakban: