2015. júl. 10.

Kritika 37# - The Originals - A nemes csábító

Szépséges nyári napot mindenkinek!
Meghoztam legújabb kritikámat, mely a The Originals c. sorozat egy fanfiction változata, A nemes csábító. Írója pedig Réku.


Kinézet: Hogy három szóban kifejtsem róla a véleményemet: nem igazán tetszik. Ne haragudj meg érte, hogy ezt írom, de rögtön érvekkel is alátámasztom, mi az, amit máshogy képzelek el a designon:
Először is, a fejléc nagyon kezdetleges. Nem tudom, hogy saját munkád-e, avagy sem, de véleményem szerint fel kellene keresned egy design blogot, aki készít neked egy másikat, ugyanis ez amellett, hogy nem kelti fel a figyelmet, még összecsapott hatást is kelt mellé. Két karakter képei szerepelnek rajta, de a háttér teljesen üres. Egy nagy, szürke valami, semmi textúra vagy kisebb képelmosás nincsen rajta, ami sokat dobna az egész fejléc hangulatán. Tehát, nekem ez nem igazán tetszik: négy kép, egy nagy, seszínű háttér, textúrák nélkül és egy szörnyű felirat rajta. Már megbocsáss, de úgy gondolom, a címnek sem a színe, sem a betűtípusa, sem pedig az elhelyezése nem illik oda. Túlságosan kirikít az egyébként búskomor hangulatú, sötétes fejlécről, ráadásul pont olyan helyre tetted, ahol szépen belelóg mindkét karakter képébe. Felül például, ahol még van egy kis üres rész, sokkal jobban mutatna, természetesen nem ezzel a színnel és stílussal. 
A fejlécről tehát az a véleményem, hogy mindenképpen cseréld le, hiszen az első, amit az ember meglát, ha a blogodra téved, egyértelműen ez a kép, mely első benyomásként segít eldönteni az olvasónak, hogy belekezdjen-e egyáltalán a történetedbe, vagy sem. 
A blog egész háttere szintén lehetne jobb. Egy hatalmas The Originals felirat díszeleg rajta, ami több szempontból sem igazán nyerő ide. Egyrészt, túlságosan sötét, konkrétan fekete, mint az egész blog maga, ami annyira komor és ellenszenves hangulatot kelt, hogy az emberek inkább tovább lapoznak a blogról, mintsem hogy elkezdjék olvasni azt. Másrészt pedig, a bejegyzéseket és a modulokat úgy állítottad be - vagy ha nem te, akkor a készítője -, hogy átlátszóak legyenek, ami internetes nézetben is problémát okoz, nem csak a mobilnézetben. Konkrétan ez utóbbinál szinte lehetetlenség kibogarászni a sorokat, hiszen a fekete hátteren erőteljes, piros betűszínt alkalmazol, ami magában nem lenne gond, de a baj ezzel az, hogy a háttér tartalmazza azt a nagy feliratot, amibe így a bejegyzésed sorai belefolynak, nehezen olvashatóak. Tehát úgy gondolom, a hátteret is mindenképpen változtasd meg, ha nincs jobb ötlet, akár egyszínűvé, de olyanná, ami lényegesen világosabb ennél a fekete alapnál, ami most van. A betűszín egyébként jól olvasható, mert nem rikít annyira, szóval ha ragaszkodsz a piroshoz, szerintem ez nyugodtan maradhat. 
Az oldalak modulnál tetszik, hogy közvetlen a fejléc alatt vannak elhelyezve, a rikító piros színük és a dőlt stílusuk azonban már kevésbé. Valami mattabb színt válassz ehelyett, ami nem erőlteti meg úgy az ember szemét. Ami pedig a dőlt stílust illeti, szerintem ehhez a betűtípushoz egyáltalán nem illik, ráadásul azt mondják, a kevesebb néha több. Lehet, hogy jobban mutatna, ha hagynád az alapbeállításnál, vagy ehelyett inkább félkövért alkalmaznál.
A chat színei illenek a blog alapvető színvilágához, bár kicsit sötétnek találom a fekete-piros kombinációt. Én személy szerint ezen is, és az egész blogon, ahogyan van, megváltoztatnám a színeket, valami kicsivel mattabb, világosabb színre, ami tükrözi a történet hangulatát is. 
Az oldalakról: túl sok! Van néhány teljesen felesleges oldal, amit ki lehetne törölni, hogy kevesebb helyet foglaljon, példának okáért: Novellák, Rólam, Elérhetőségek. Ezeket kisebb, szöveges modulba a blog egyik oldalán megjeleníthetnéd ahelyett, hogy külön oldalt hozol létre neki. 
A tartalom nem egyenlő a fülszöveggel, ezt azért hangsúlyoznám. A fülszöveg a történet rövid, pár mondatos összefoglalója, aminek a figyelemfelkeltés és a lényegre törés a célja. Leginkább célszerű ezt a blog legfelső moduljaként elhelyezni, mert ezt olvasva figyelnek fel igazán az olvasók a sztorira. Ezt hiányolom, szóval szerintem mindenképp írj egyet, vagy rendelj olyan design blogtól, ahol vállalnak fülszövegírást. A szereplők mindegyikéről illesztettél be képet, leírtad, kicsodák, mi a szerepük a történet során. Ez jó, semmi kivetnivalót nem találtam bennük. A többi oldal is úgy jó, ahogyan van, nem nyúlnék hozzá.
Összességében tehát: mindenképp alakíttasd át a designt, és csinálj a fent leírtak alapján néhány apróbb változtatást a blogodon a szebb külső érdekében.
2/5

Történet: Amikor megláttam, hogy egy The Originals fanfictionról kell kritikát írnom, annyira megörültem! Szeretem a sorozatot, a Vampire Diariest is néztem, úgyhogy nem okozott gondot a sztorid elolvasása. Az pedig csak hab a tortán, hogy Elijah is szerepel benne, az gyönyörű félisten, aki konkrétan a kedvencem mindkét sorozatból - persze, ez csak mellékes. Térjünk rá a lényegre:
A történet szerint Rose egy teljesen átlagosnak tűnő lány, akinek jóformán minden megadatott: család, barátok, jól fizető munkahely. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, mert a szülei nélkül nőtt fel, akik korábban egy baleset következtében életüket vesztették. Viszont a sors, az a kegyes sors, általában kárpótolja az embereket valamivel, s ez a valami a lány életében egy férfi lesz, méghozzá Elijah, az ősi vámpír. A találkozásukat a Grillben nagyon eredetien írtad le, tetszik, ahogyan megpillantják a másikat. Csak úgy ittam a szavaidat - meg a teámat - olvasás közben, annyira lekötött ez a romantikával jócskán megrakott rész.
Tehát, hogy ne a közepébe csapva kezdjem a véleményem kinyilvánítását: az elejét picit zavarosan építetted fel, néha nem igazán értettem, a múltban vagyunk-e, vagy a jelenben. Úgy ugráltál az emlékek és a valóság között, mint egy nikkelbolha, így nem csoda, ha kicsit összezavarodtam. Többszöri átolvasás után azonban képbe kerültem, s gond nélkül folytattam az olvasást. Az első egynéhány fejezetben belecsöppenünk Rose hétköznapi életébe. Megismerjük a múltját, a családját, a barátait és a mindennapjaiba is betekintést nyerünk. A vele történt eseményeket izgalmasan tálalod az olvasók számára, igyekszel fordulatos és egyedi sztorit alkotni, hogy mindenki élvezni tudja. A múltbéli emlékeit szépen felvezetve meséled el az ő szemszögéből, így egyre több információt adva róla nekünk, hogy jobban megismerhessük.
A cselekményvezetésed egyébként részletes, semmiféle hiányt nem érzékelek benne. Alaric felbukkanása megmosolyogtatott, hiszen ő is egy kedves szereplő számomra, s az, hogy már az elején szerepet szántál neki, megnyugvással tölt el. Az alap karakterek stílusát, akik eredetileg is szerepelnek a sorozatban, nagyon élethűen adod vissza, amiért meg vagy dicsérve, hiszen nehéz fenntartani a róluk kialakult képet, még ha egy fanfictionról van is szó.
Az utolsó fejezetek nagyon izgalmasak voltak számomra. Valahogyan az Elijah-val való találkozástól felpörögtek az események, izgalmasabbá vált minden, és olyan fordulatok szemtanúi lehettünk, melyekre eddig nem gondoltunk. Példának okáért rögtön az utolsó rész utolsó jelenete: Roset megtámadja négy vámpír, akik egy lány - Melissa - apjának megbízásából törnek az életére, amiért korábban párszor behúzott neki néhányat - hozzáteszem, teljesen jogosan. Én sem tűrném, ha a halott szüleimet figuráznák ki. 
Így tehát, a támadás pillanatával ért véget a hetedik fejezet, én pedig csalódottan vettem tudomásul, hogy egyenlőre ennyi volt. Kíváncsian várom a folytatást! Látok fantáziát a történetedben, így semmiképpen ne hagyd abba, de dolgozz ki minden apró részletet jól, összefüggően, hogy legyen mire büszkének lenned a későbbiekben.
4/5

Szereplők: Tulajdonképpen két olyan szereplő van, akit joggal kerül a történet középpontjába. Az eredeti sorozat karaktereit nem szeretném jellemezni, hiszen ugyanúgy adtad vissza nekünk őket, ahogyan viselkednek a képernyőn, noha még picit kiforratlanok, tekintve, hogy nem sok szót ejtettél róluk.
Tehát, Rose Salvatore, a főszereplő leányzó a Salvatore fivérek rokona - ki hitte volna, a neve alapján. Alapvetően Stefanhoz tudnám hasonlítani, hiszen egy jó lelkű lány kedves, visszafogottabb, szerény személyiséggel megáldva. Az ő szemszögéből láthatunk és hallhatunk mindent, így ismerjük a gondolatait, az érzéseit, ami még élethűbbé varázsolja őt számunkra - olyannyira, hogy könnyen a helyébe tudjuk magunkat képzelni. A kedves külsőt rejtő lány mögött azonban ott vannak az olyan tulajdonságai is, amik miatt kitűnik a többiek közül, s melyekkel egyaránt Elijah figyelmét is felkelti: bátor, elszánt, merész, nem ismeri a félelmet, s noha ez nem mindig jó, de forrófejű is. Sokszor meggondolatlanul cselekszik, ami bajba sodorhatja, de kiút mindig van a problémák elől. Összességében egy szimpatikus karakterről beszélünk jól kidolgozott személyiséggel, ám a külsejének leírását igen csak hiányolom. Attól még, hogy ott a kép róla a szereplők listájában, nincs megoldva minden...
Legjobb "boszi" barátnője Cass, akit - tulajdonságait tekintve - leginkább Caroline-hoz tudnék hasonlítani: karakán, talpraesett, határozott, picit hamar elveszti a fejét, életvidám, humoros és nem utolsó sorban nagyon jó barátnő, aki mindig, minden helyzetben kiáll Rose mellett. Első pillanattól kezdve szimpatikussá vált nekem, hiszen pozitív karaktere van, kellemes személyiséggel felruházva. Ugyan a külsejéről neki sem esik sok szó, egy igazán szerethető és fontos szereplője a blognak.
A mellékszereplőket  - azaz az eredeti karaktereket - szintén jól kidolgozod, bár elég kezdetlegesen, ami azt illeti, de a célnak éppen megfelel. Szokásaikat, modorukat élethűen adod vissza a sorozatból kiindulva, élvezet róluk olvasni a blogodban.
Amire viszont minden szereplőnél jobban ügyelhetnél: a külső leírása. Hiába a kék szem, szőke haj, bárkinek lehet ilyen, sőt, az emberek 40%-ra lefogadom, illik ez a tulajdonság. Egy szereplő akkor válik egyéniséggé és kidolgozottá, ha alaposan leírod, hogyan is néz ki külsőleg: fejforma, orrforma, szempillák hosszúsága, arccsontozat alakja, tudom is én. Apró, lényegtelennek tűnő dolgok, de valójában sokat segítenek. Gondolkodj el ezen! 
3/5

Fogalmazás, stílus: Nos, vágjunk bele az egyik legfontosabb értékelési szempontba: az íráskészségbe. 
Alapvetően jobban írsz, mint amilyenre számítottam. A "nem a ruha teszi az embert" alap mondást megszegve azt hittem, ha a blog külsejére nem fordítottál kellő figyelmet, csak össze lett csapva, bizonyára az írói stílusod is hanyag lesz, de nem így történt - kellemeset csalódtam. Alapvetően tetszik, ahogyan írsz, mert nem vétesz súlyos hibákat, persze egy-kettő szóismétlés vagy elgépelési, helyesírási hiba így is akad benne, de mint említettem, nem vészesek. Ha egy picit bővíted a szókincsedet a szinonimaszótár segítségével, és többször is átolvasod a bejegyzést, mielőtt közzéteszed, ezeket a problémákat könnyen tudod orvosolni. 
A másik dolog, amivel gyakran találkoztam: a vesszőhiba. Előfordult néhány olyan mondat, ahol olyan helyekre teszed ezt az írásjelet, ahová amúgy nem is kellene, példának okáért idéznék egy mondatot a 3. fejezetből:
"A fű még nedves volt, a hajnali harmattól." - Ide teljesen szükségtelen vesszőt tenni. Nézd csak:
"A fű még nedves volt a hajnali harmattól." - Ennyi, nem kell túlbonyolítani. Törekedj az egyszerűségre, és csak olyan helyre tegyél vesszőt, ahová tényleg szükséges. 
Továbbá néhány megfogalmazási hibával is találkoztam néhány helyen, de ezek annyira nem szembetűnőek. Szintén a 3. fejezetből idézve:
"...mondtam kifújva a levegőt és már mosolyogva." - Ez így eléggé furán hangzik, nem?
"...mondtam kifújva a levegőt, immár mosolyogva." - Máris jobban hangzik! Mit gondolsz?
Ezeken kívül egyébként jó olvasni a soraid között. Ugyan a párbeszédeid nem mindig szabályosak (a kijelentő mondatok után nem kell pontot tenni, ha gondolatjellel folytatod az írást), de teljesen érthetőek, mindig tudni, ki kihez beszél. A leírásaidat kevesellem. Nincs belőlük elég, ami azért baj, mert nem tudjuk ezáltal elképzelni, milyen környezet van az adott szereplők körül. A későbbiekben fektess erre egy kicsivel több hangsúlyt!
Összességében tehát, pár apróbb hibától eltekintve élvezhető, sokszor izgalmas is a történeted. Remélem, a jövőben gyarapítod a tudásodat, pótolod a hiányosságokat és egy szuper jó The Originals fanfictiont csinálsz a blogodból! :)
4/5


Összesen: 13/20
Sok sikert a továbbiakban:


2 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen az építő kritikát! Megpróbálom megfogadni az összes tanácsod! És tényleg nagyon szépen köszönöm! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Réku! :)
      nagyon szívesen, örülök, ha tudtam segíteni!
      M. Gin

      Törlés

Anaya zatracone-dusze